1953. március 11. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
63
f -StI nők munkábaá Ilit ágát • Ha aégis el tudtak helyezkedni, akko^ az történt, hogy gyermekeiket otthon kellett hagyniok, vagy túlzsúfolt, a burzsoáziát kiszolgáló, alázatos megalkuvásrajpevelő óvodába adni. Ahogy a múlt rendszerben minden, az ovodr is az uralkodó osztály érdekeit, ideológiáját szolgálta, az ovoda is az eí^OTiás eszköze volt, ahol veréssel és imádságai igyekeztek 4 vakfegyelemre nevelni a jövő munkásait. Nehéz összehasonlítást tenni Budapest mai ovodahálózata és a Horthy-rendszer ovodahálózata közt, de mégis érdemes. 195°-ban, ^ sz utolsó úgynevezett békeévben az akkori Budapesten az I-XIV. kerületben 111 ovoda működött, beleértve a felekezeti, egy°sületi \ és magánóvodákat is. Az óvodákban 13.537 gyermek volt összezsúfol4 va, az óvónők száma 315 volt. Jellemző az akkor idők úgynevezett gyermekvédelmére, hogy 1933-tól 193p-ig egyáltalán nem létesült Budapesten ovoda. A 111 ovoda közül több mint a fele lpp0-1900-as években épült, majd a Horthy fasiszta-rendszer éVei alatt ez a kérdés teljesen háttérbe szorult, egészen más gondjai voltak ak^ kor az uraknak. Hogyan változott ez meg a felszabadulás óta? Dacára a háború Okozta nehézségeknek, ma az I-XIY. kerül°tben az ovodék száma az 193Q-ban meglévő 111' ovoda helyett 257, amelyben 17917 gyomok > , van as nem 315, hanem 1003 szakképzett óvónő vipváz rájuk. Egész Budapesten, mint ahogy Pongrácz elvtárs is mondta, 379 ovoda működik 26213 gyermekkel és 1335 óvónővel. Már a számok is sokat mondanak, de ha megnézzük a politikai tartalmát, látjuk, óvodáink hogyan tükrözik a szocialista társadalom célkitüzéreit, hogyan / haladunk mi is a Szovjetunió példája nyomán, hogy nálunk is érvényesüljön az az elv, hogy legdrágább kincsünk a gyermek. Az ovodák nevelő munkájának célja uj tipusu szocialista ember neveié se j , V J / . i _ . r
