1952. december 3. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
222
a marshallizált Franciaország felmentette Flandint, a vichy kormány külügyminiszterét. Veygandot pedig, - aki Franciaország egyik legnagyobb háborús bűnöse, az eljár- 3 alól az ügyész indítványára mentes!tették. Mindezek a példák rámutatnak arra, hegy az imperializmus ne:.; ism.r jo. ot és nem ismer kíméletet, ha saját érdekeinek védelméről, a dől ozók millióinak elnyomáséról van szó. Alapvetően más a szocialista bíróságok működése. A szovjet bíróság előtt mindenki egyenlő. A szovjet bíróság a dolgozók birósá- ga. Célja, hogy megvédje a társadalom, az állam, a nép érdekeit. Ezek az érdekek a Szovjetunióban azonosak, mert a szovjet társadalom erkölcsipolitikai egysége kizárja az ellentétet az államon belül. A szovjet bíróság kíméletlenül harcol az imperialista ügynökök ellen. a Szovjetunióban az igazságszolgáltatásban, a bíráskodásban valóban maga a nép vesz részt. népi ülnökök jogai nincsenek korlátozva, mint a burzsoá bíróságok esküdtjeinél. " A bíróság a tőkés társadalomban az elnyomás szerve volt, a burseá kapitalista kizsákmányolás apparátusa”, - mondja Lenin elvtárs a ''Szovjethatalom soronlevő feladatai” c. ró cikkében. Ezért a proletárforradalomnak feltétlenül az volt a kötelessége, hogy ne reformálja a birósá^i intézményeket, hanem, hogy teljes mértékben semmisítse meg és alapjaival együtt söpörje e] az egész régi biró- Ságot és annak apparátusát. Ezt a feladatot az októberi forradalom teljesítette, még pedig sikeresen teljesítette." A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a népi ülnökök működésének. A népi ülnökök részvétele azt jelenti, hogy a bíróság min den egyes ügyben hozott ítéletéért nemcsak a biró, hanem a népi ülnökök i felelősek. * népi ülnökök tekintélye igen nagy. A szovjet nép biráit és népi ülnökeit önfeláldozó munkájuk és társadalmi tevékenységük alapján választják. A népi ülnökök tulaj- — ___________—t > «w>> í