1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

76

I

i*

nélkülöző települések keletkeztek. Budapest burzsoá törvényhatósága mindvégig ellenezte, hogy ezek a fővárossal társadalmilag összefüggő települések Budapesttel közigazgatásilag is egyeaittaa- senek. Tette ezt elsősorban politikai okból, tartván a környék túlnyomórészt munkás lakosságának politikai be folyásától, de ssük- keblüségből ia, félvén a beruházások terheitől. Pénzügyi és rraz- ben presztízs okok Ftitvármegyét is szembeállították a be- illetőleg átkebelezés gondolatával.

A dolgozók uralmának kellett eljönnie, hogy a peremvárosok és községek túlnyomórészt dolgozókból állé lakosságának érdekében, de Buflapaat érdekében is a környé<?t a régi fővárosáéi egy kulturális szintre emelő "agybudapest megvalósuljon.

Politikailag ugyancsak három, még pedig a szervezetiekkel összefüggő, jobban mondva hozzájuk kapcsolódó lényeges változás állapítható meg a múlttal szemben. A változás ép$en ezért különböző értelmezésben mutatkozik. Az öaazérdektfeP a hatalomban, a közérdekké az igazgatásban, az egyetemes érdeké t területet illetőleg.

Ha magunk elé idézzük Budapest múltját, meg kell állapítanunk, hogy városi közéletében túlnyomórészt a magánérdek Aral- kodottj Hogy a városi politikának csak két legjelentősebb ágát említsem: a város területi éa építési fejlődését általában a talek- tulajdonoaok spekulációja, a közüzemi politikát pedig részben a külföldi nagytőke profitérdeke irányította. Egyedül Tár ez y István polgármerteraégének évtizede volt az, amelyben a hivatali vezetőség utat próbált verni a kapitalista önzée bástyafalán as általános összérdek érvényesítésére. Igyekezetének eredményei voltak egyfelől a nagy telek szerzések,a gyárépítés elmén történő telekelherdálásoknak gátvetése, a telekérték emelkedésének a köz javára lefog■v.-.

i - - - - - - - — —- 73 -