1950. december 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

24

I :

— as egyén életének a levegő, a viz, e napsugár, a kenyér. Békére van

szükségük az olyan nagy közül eteknek is, mint puily un Nagy budapest lakosságé. Eztrlingrád, Varsó és Minszk lakossága mellett éppen Budapest dolgozói tudják leginkább értékelni, hogy milyen áldást jelent a béke, éa milyen átkot a háború. A felsorolt városok mellett ugyanis Budapest ia a háború által legtöbbet szeuvedett nagyvárosok közé tartozik. Nemcsak számos lakója, de maga a város la még ma is testén érzi a háború okozta sebek egy részét. Hogy nem pusztult el teljesen, vagy legalább is tulnyomórészében azt egyeaegyedül a dicsőséges Vöröa Hadsereg felszabadító harcai emberi módszereinek köszönheti. De a hadtörténelemnek azóta nyilvánosságra került okmányaiból éa Ilié8^ Béla Vitézt, fegyvert énekelek . cimü regényéből na már minden budapesti lakos tudja, hogy Sztálin

generalisszimusz személyes parancsára mentette rreg a szovjet hadsereg fcadveze tősége Budapestet a teljes elpusztulástól, ugyanúgy, mint ahogy hazánknak sok más városát, Egert,Pécsett, stb. is megmentette.

Elhangzott pedig ez a parancs abban sz időben, sni- korú* német fasiszták r kt'Lcru történelmében járatlanul álló gyár lázato8Bággal megölték azokat a parlamentaireket, akik a béke fehér zászlajával Jöttek Budapest felé, hogy megmentsék a várost a pusztulástól a lakosságot a haláltól, a rémülettől, az éhínségtől.

Amikor ebben a teremben, vagy Budapesten bárhol békemozgalomról, a béke eszméiről beszélünk;x amikor elnökünk Jelentéséből örömmel állapíthatjukaaneg , hogy milyen lendülettel folyik fővárosunkban a romok újjáépítése, eőt sokkal nagyobb arányban az egészen uj, minden eddigit túlszárnyaló békealkotások építése, mint amilyenek a földalatti vasút, uj büszkeségünk és dicsőségünk a Sztalin-Md, uj gyárak, uj iskolák, uj középületek, a csepeli gyoravasut, a Dézsa György-uti aluljáró, gyönyörű uj parkok, uj- 23 -