1950. november 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
7
I > t tömegek tudatéban és a raunk^eok mér 1917, febru rj- ben a cárizmus megdöntés© utí; i napokban ismét életre hivták ezeket a szerveket, Lenin elvtárs zsenialitása rámutatoft arra, hogy a munkásosztálynak ezek a harci forradalmi szervei a legeik* lmaeabb, a lsgcélszerübb állam- hatalmi szervek a kapi tali zmusb :1 a szocializmusba való átmenet időszakában, Áprilisi téziseiben rámutat arra, hogy "nem a demokratikus köztársaság, hanem a munkás- a mezőgazdasági munkás és p&raBzt küldöttek országszerte alakuló alulról fölfelé épített szovjetjeinek köztársasága'!' a legmegfelelőbb formája a szocializmus építésének. Az Októberi Fórra dal oomal befejeződött a burzeoá parlamentári zmua korszaka és a világtörténelem uj fejezete kezdődött meg. A szovjetek biztosítják a műnk sok és parasztok fegyveres, forradalmi erejét, megteremtik 8 tömegekkel a legezoros8i»b, o legkönnyebben ellenőrizhető és megjavítható kapcsolatot. A szovjetek a proletariátus diktatúrájának államformájává váltak, mert a dolgozók legátfogóbb, legdemokratikusabb tömegszervezetei. 2<emceak magasebbrendü minden eddigi demokratikus intézménynél "hanem az egyetlen forma is mely a szocializmushoz való lehető legsimább átma- ^ netet biztosi tani képes." Az Októberi Forradalom győzelme óta eltelt 33 esztendő története, a napjainkban lejátszódó események mindenki ezámára, barát és ellenség felé egyaránt világosan mutatják az Októberi Forradalomnak az egész világra kitérje ő és állandóan ható, eemmiíyen más történelmi eseményhez nem haeonlitható hajtását, mutatják az Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét. Az imperializmus lánca azóta tovább szakadt. A Szovjet unió nagy honvédő háborújának eredményeképpen megszűnt a hitleri Németország rfMtomrtsLmnaagifaflttadtammdüBBnBi és az imperialista Japán fasiszta nagyhatalomnak lenni és 8 felszabadult országok, a szocializmust 4/ É •' ** ^ . .. - — ——. ———.-—-— ——-—■- 7 -
