1988. 72. szám (1988.04.01.) / HU_BFL_XIV_47_3
/ / táplálnak, amit az urbánus irók ellen is fordítanak. Lehet hogy / / a népi irók között vannak olyanok^ akiknek vannak antiszemita érzületei, de egészében ezt mondani a népi Írókra, ez nem elfogadható. A legsúlyosabbnak a cikk vonatkozásában nem azt tartom, szerintem amit ir, hanem amit nem ir. Előzőleg már említettem, hogy/kellene beszélni a zsidók egy részének arról a szerepéről^ amit főképp a Rákosi-rendszerben, de talán később is a kommunista apparátusban játszottak. Kellene beszélni a zsidók országoPs képviseletének szerepéről is, itt egy említés van ezzel kapcsolatban, hogy ennek a zsidó egyházközségnek az elnöke nemrégiben Grósz Károlyhoz fordult panaszkodni és segítséget kérni amiatt, hogy az antiszemitizmus állítólag erősödik Magyarországon. Én nem tudom, hogy erősödik-e, inkább azt hiszem, hogy erről többet Írnak most, talán épp abból a célból, hogy a hatalom érdeke ezeket a kérdéseket középpontba állítani más nagyon súlyos kérdések helyett. Éppen Grósz Károlytól nemigen várhatott igazi segítséget, viszont Grósz Károly ezt felhasználta arra, hogy március 15—e előtt az ellenzéket vádolja azzal, hogy antiszemita. Végül, említést tettem volna egy ilyen tárgyú cikkben arról, hogy az ellenzéknek egy nem jelentéktelen csoportja > Magyar Zsidó címmel kiad egy kiadványt, amelyet egyébként nemrég kobozott el a rendőrség, és amely a zsidóságnak az asszimiláció helyet az integrációját hirdeti, vagyis azt, hogy vegyenek részt a magyar társadalomban integráns részként, de Etegőrizve azt a zsidó kultúrát, amit a kommunista rendszer évtizedek óta elpusztítani igyekezett. S: Krassó György, köszönöm szépen. J
