1988. 41. szám (1988.03.07.) / HU_BFL_XIV_47_3
kassai kormányprogramot, amely kimondta a magyarok jogfosztását. f c k ^ > Je> i/to. / 1948-ban uj fejezet kezdődött, amelyben a mai napig a jtzovjet fríofekon* ©' ek/ ■bel'gjri viszonyt* határozz^ meg a kisebbség /helyzetét. A Magyar diplomácia az elmúlt 40 évben nem élt aszal a lehetőséggel, hogy befolyásolja a szomszéd államok nemzetiségi politikáját: lényegében lemondott a magyar kisebbségeimről. Csak az 1985-ös ottawai emberjogi konferencián kezdődött némi változás, de ez is csak a legutóbbi időben kapott konkrétabb tartalmat Szűrös Mátyásnak a Kárpát-medencén belül élő magyarok védelméről szóló sokatigérő nyilatkozatában. Duray Miklós reméli, hogy ez nemcsak az elmenekülök, hanem a szülőföldükön maradók védelmét is magával fogja hozni. Duray ezután rátért a hivatalos állásponton kivüli magyar politikai gondolkodás évszázados két fővonalára: a demokrata vonalra és a néni-nemzeti vonalra. Az utóbbiak képviselték a magyar kultúrát a kisebbségek körében. A népi-nemzeti szemlélet- henugyanakkor sok a konzervativ -lem, miközben a demokratákat hosszú ideig a nemzetvakság jellemezte. A két hagyomány a legpozitivabb módon E ib óáffraíymunkásságában ötvöződött össze. Ismét a jelenről szélva, Duray kiemelte, hotfy a hivatalos magyar politika változását nagyrészt a magyar társadalmi pluralizmus újraéledése, a társadalmi nyomás kényszeritette ki. A legújabb hivatalos vonal sok mindent átvesz a népi irányzat álláspontjából, de ez még nem jelent demokratikus változást. A kisebbségeknek kollektív jogokkal kell rendelkezniük, több demokráciára, racionális integrációra és nemzeti önviszgálatra van mindenekelőtt szükség.,,Mert ha egy magyar - fejezte be beszédét Duray Miklós - zsidókhoz és cigányokhoz úgy vászonul, mint a szomszédos országokban az elnyomók többsége a magyar kisebbségekhez, akkor aligha tud hozzájárulni a nemzetközi közmegegyezéshez a nemzeti kisebbségek ügyében." A Magyar Demokrata Korúm résztvevőinek nagy többsége magáévá tette Duray szemléletét. A fórum közösen elfogadott ideiglenes zárógyilatkozata leültön utéiratban jelenti ki, hogy "társadalmi részvétel nélkül a határon túli magyarság kérdésében nem leget előrelépni. Demokratikus megújulás és nemzeti sors- kérdések között nincs fontossági sorrend." '4 ‘ -2-
