1989. március (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1

/1 cc omémn» Sterkesitő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 1989. március 3. Nem kap állami hitelgaranciát a Jurta Színház Februárban megszakadtak azok az egyeztető tárgyalások, amelyeket a kormány megbízásából a pénzügyminisztérium folytatott a Jurta Színházzal. Egyeztetésre addig sem került sor, csupán "emlékeztető" jegyzőkönyvek készültek: a színház - eredménytelenül - hitelt szeretett volna kapni, a minisztérium pedig éppoly kevés sikerrel azt igyekezett elérni, hogy a Jurta maga kérje a csődeljárás megindítását saját maga ellen. A tárgyalások megszakadásakor a Jurta Színház levélben fordult Németh Miklós miniszterelnökhöz, és állami hitelgaranciát kért, mivel a Budapest Bank nem fogadta el azt a kezességet, amelyet egy nyugat-né­met bank ajánlott fel. A Jurta társulatának tagjai megörültek, és azt hitték, kedvező választ kapnak kérelmükre, amikor A mai nap című új délutáni lap nemrégiben azt a hírt közölte, hogy a színház pénzügyi gondjai hamarosan megoldódnak és helyzete rendeződik. Az öröm azonban korainak bizonyult, a hír kacsa volt. Válaszlevelet valóban kapott a színház, de nem a kormányfőtől, hanem korábbi tárgyalófelétől, a pénz­ügyminisztériumtól. "Szives tájékoztatásul értesítem - írta Dr.Villányi Miklós pénzügyminiszter -, hogy a minisztertanács elnöke egyetértett azzal az állás­pontommal, amely szerint a kért hitelnyújtáshoz állami garanciát nem indokolt adni." Február 28-án a Jurta megmentésére 30 tagú társadalmi védnökség alakult, amelynek tagja a magyar kulturális és politikai élet több jelentős személyisége, így Bessenyei Ferenc, Eörsi István, Göncz Árpád, Flalda Aliz, Flernádi Gyula, Jancsó Miklós, Király Zoltán, Konrád György, Nagy Erzsébet, Rajk László, Solt Ottília, Szervátius Tibor, Vásárhelyi Miklós, Vígh Károly. "Mentsük meg a felszámolással fenyegetett Jurta Színházat, a demokrácia otthonát!" - mondja a hazai és a nyugati magyarsághoz intézett felhívásuk. A Jurta Színház március 4-én, szombaton délelőtt 10 órakor 21 független szerve­zet támogatásával a belvárosban, a Vörösmarty téren tömegdemonstrációt rendez, amelyhez Kovács Ádám, a világhírű "Celladam" rákgyógyszer feltalálója ajánlot­ta fel használatra hangszórós kocsiját. A tüntetésre felhívó, Kossuth-címerrel díszített röplap mottója Utassy József két verssora: "Talpra Petőfi, sírodat rá­zom, / Szólj még egyszer a szabadságról." A magyar lapok nem közölték a Jurta Színház tüntetési felhívását, mint ahogyan nem ismertették a független szervezetek március 15-i felhívásában szereplő 12 pontot sem. A sajtószabadságnak vannak korlátjai: két héttel ezelőtt a Reform című lapnak kellett bezúzatnia egyik ívét. A Jurta Színház március 2-án közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Bejelentette, hogy április 20-án, csütörtökön a Vörösmarty téren és a Kulturális Minisztérium előtt újabb tüntetést rendez, ha addig nem nyer megoldást a színház ügye. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, V ; .-o. ___ v . * . . - („1f

Next

/
Oldalképek
Tartalom