1989. március (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1
emberek mindenfelé. Nagy Imre földművelésügyi miniszter bejelenti a földreformot. Az ideiglenes nemzeti kormány megerősíti az 1927 óta fenálló érvényes szabályozást: Március 15. napja nemzeti ünnep. A kommunista párt azonban hamarosan megmutatja igazi arcát. Demokrácia helyett terror, függetlenség helyett az oroszok kiszolgálása, jólét helyett nyomor az igazi programjuk. Egy ideig még szól a csinnadratta márciusban, de az ünnepet a félelem légköre veszi körül. 1946. március 12: drákói törvényt hoznak a politikai "bűncselekmények" elkövetői ellen. 1947. március: folyik a népbíróság tárgyalása a Magyar Közösség - úgymond - összeesküvői ellen. Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolják, Donáth Györgyöt kivégzik. 1948. március: a 100. évfordulós Kossuth-díj osztás, az Országgyűlés ünnepi ülése és a kommunista hordószónoklatok közepette beolvasztják a szociáldemokrata pártot a kommunista pártba. Március 13-án három egyházi ünnepet megszüntet a kormány. 1949. március: új választójogi törvény, bevezetik a népfrontos szavazást. 1950. március: angol és amerikai diplomatákat utasítanak ki az országból. 1951. március: a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa "kommunista vasfegyelmet" hirdet meg, és felemeli az ötéves terv előirányzatait. Bevezetik a zsír- és szappanjegyet. Március 15—ét a minisztertanács munkanappá nyilvánítja, a Fővárosi Tanács viszont szabályrendeletben mondja ki, hogy az épületeket vörös zászlókkal is fel kell díszíteni ezen a napon. Az év folyamán és 1952-ben további négy egyházi ünnepnapot iktatnak ki (köztük karácsony második napját). 1 952. március: A magyar városokat fellobogózzák - Rákosi Mátyás 60. születésnapjára. A Szovjetunió két magyar írót Sztálin-díjban részesít. 1953. március: Hosszú idő óta először ünnepel az ország. Igaz, titokban. Joszif Visszarionovics Sztálin ugyanis eltávozott az élők sorából. Március 15—ét viszont azzal teszi emlékezetessé a politikai vezetés, hogy húsvéthétfőt is munkanappá nyilvánítja. 1954. március: Egy kis fellélegzés, némi késéssel megszüntetik a statáriumot, és az ÁVH egyes vezetőit börtönbüntetésre ítélik. 1955. március: nem sokáig tartott az új kurzus. Az MDP Központi Vezetősége elítéli, majd később kizárja a pártból Nagy Imrét. 1956. március: új remények a szovjet párt XX. kongresszusa után. Március 17-én megtartják a Petőfi Kör első nyilvános rendezvényét. 1956. október. 1848 eszméi ismét életre kelnek. Megint fegyvert fog a nép az önkényuralom ellen, ismét véres harcot vív szabadságáért. A kommunista párt jól tudja, hogy a küzdelem ugyanazokért a célokért folyik, mint egy századdal korábban. A hatalom urait ismét az oroszok segítik ki, ismét ők fojtják vérbe a nép forradalmát. 1957. március 15: a MŰK ("Márciusban Újra Kezdjük!") jelszó ürügyén tömegesen tartóztatják le a fiatalokat, megverik, internálják, bíróság elé állítják őket. A nemzeti ünnepet - alig néhány hónappal azelőtti "rehabilitálása" után - ismét munkanappá nyilvánítják. 1958. március: titokban folyik már a Nagy Imre-per. 1959. március 15: ezen a napon - vasárnap - ítélik el az Újpesti Forradalmi Bizottság 33 tagját, s közülük hetet kivégeznek. Akárcsak 1849 után, megint halotti csend borul az országra, március idusán újra és újra a kommunista ellenforradalom jelszavait hirdetik hivatalos ünnepségeken a Múzeumkertben. "Ha ezerszer próbálják, akarják, Letaposni nem tudták még soha Tavasznak s vérnek örök forradalmát." (Ady Endre) 1 969-ben a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a magyar szabadságot éltetve felgyújtja magát Bauer Sándor 17 éves szakmunkás-tanuló. A nép évről évre megünnepli március 15-ét: egyedül vagy gyermekekkel jönnek, állnak a Petőfi-szobornál, virágot tesznek le, "kigyomlálják" a földbe szúrt vörös zászlócskákat. 1971. március 15: egy fiatalember - Tóth Kálmán - elszavalja itt a "Nemzeti Dal"-t. Letartóztatják, egy évi börtönre ítélik.- 2 -
