1989. február (számozatlan) / HU_BFL_XIV_47_1

megöltek, a névtelen meggyilkoltak sem. A kivégzettek számát külföldön és már annak idején a bebörtönzöttek is sokkal magasabbra becsülték.

Valótlan az elítéltek számáról szóló tízezres adat is. Akik ott voltak, emlékeznek rá, hogy éveken keresztül hatosával-nyolcasával zsúfolták be a foglyokat hat négyzetméteres kis zárkákba a Markóban, a Gyűjtőben, Márianosztrán, Vácott, a megyei börtönökben és a rendőrkapitányságokon. Berecz még több mint 28 000 elítéltről beszélt 1985-ös interjújában. Igaz, belevette a nem politikai cselekményekért elítélteket is, de abban az időben csaknem mindenki "politikai" volt a magyar börtönökben. És hol szerepel az a több tízezer letartóztatott, akit rövidebb-hosszabb - olykor egy évet is meghaladó - vizsgálati fogság után anélkül engedtek ki, hogy bíróság elé állították volna őket? További tízezreket - ugyancsak bírói ítélet nélkül - táborokba internáltak, és soruk ott még rosszabb volt, mint a bebörtönzötteké.

Végül a Szovjetunió felelőssége. Csupán egyetérteni lehet a szovjet kutatóval és a magyar bankelnökkel. Ha Magyarországon forradalom volt, akkor a Szovjetunió volt az ellenforradalmár. Vannak, akik ezt mindig is így gondolták.

Á3- 2 -