1989. január (1-18. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
1 l/l\ SSA3A B SAOT© ~í\fl IVI Szerkeszti: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 11/1989 1989. január 12. "Kitöltetlen csekket" írtak alá az országgyűlési képviselők Január 10-én, a folytatódó Országgyűlés első napján a képviselők megszavazták a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítását. Az igazságügyminiszter expozéja után hosszabb vita folyt a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Országgyűlés jövendő kapcsolatáról - itt megmaradt egyébként a régi szabályozás -, valamint az alkotmánybíróság felállításáról és az egyesülési és gyülekezési jog új megfogalmazásáról is. E tekintetben a több mint egy éves vita után közérthető, világos szöveg született: az alkotmány 65. §-ának szövege szerint ezentúl "Az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet", s elmaradt minden korábban tervezett korlátozás, pl. a hatósági engedély feltételének kikötése vagy e jogok külön törvényi szabályozására való utalás. Az írásban kiosztott alkotmánymódosítási javaslatokban azonban még egy pont szerepelt, éspedig a honvédelmi kötelezettséggel foglalkozó 70. § megváltoztatása. A módosítás a már oly régóta követelt és többszörösen megígért alternatív, civil szolgálat lehetőségével kapcsolatos. A módosító javaslatok szövegét ugyan előre kiosztották a képviselők között, e kérdésről azonban vita nem folyt, és sok képviselő nem is tudta, hogy erről is szavaz. Mi több, az újságok közül is csak az engedély nélkül megjelent Országgyűlési Tudósításokéból derült ki, hogy mit és hogyan módosítottak. Az alkotmány 70. §-ának (2) bekezdése az új megfogalmazásban így hangzik: "Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint azt helyettesítő polgári szolgálatot teljesítenek." Első hallásra úgy tűnik, mintha a független békemozgalmak követelései teljesülnének. Pedig nem így van. Az alkotmány új szövege, az egyesülési és gyülekezési jog szabályozásától eltérően, megint csak nem mondja ki a katonai szolgálat megtagadásának biztosított emberi jogát - mint például az ENSZ emberi jogi bizottságának határozata -, hanem pontosabban meg nem határozott kötelezettséget ír elő. A paragrafusba beiktatták a "törvényben meghatározott feltételek szerint" szavakat. Mit jelent ez? Azt, hogy a képviselők egy alacsonyabb szintű jogszabályt - sőt, egy még nem is létező alacsonyabb szintű jogszabályt - az alkotmány szintjén előre szentesítettek, kitöltetlen csekket adtak az alsóbb szintű hatóságok kezébe. Ha a civil szolgálatot szabályozó - állítólag márciusban megvitatásra kerülő - rendelkezések, vagy akár későbbi törvénymódosítások a civil szolgálatot bármilyen méltánytalanul súlyos feltételekhez kötnék, akkor sem lennének alkotmányellenesek, hiszen az alkotmány előre kimondja, hogy az alternatív szolgálatot a "törvényben meghatározott feltételek szerint" kell teljesíteni. Magyarországon a független békemozgalmak aktivistái - amint azt Perlaki Tamás azonnal hangsúlyozta - ezt a sebtiben, szinte titokban megszavaztatott szabályozást elfogadhatatlannak tartják. És még valami. Ha már módosították az alkotmányban a honvédelmi kötelezettségről szóló paragrafust, nem kellett volna-e megváltoztatni a (3) bekezdést is? Ebben ugyanis többek közt az szerepel, hogy "az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti". Nem abszurdum-e ez a megfogalmazás is a leszerelési tárgyalások korszakában, a kardcsörtetés - remélhetőleg nemcsak átmeneti - szünetelése idején? Nem az-e a cél, hogy az állam- az államok - katonai hatalma korlátozódjék^- És maga az új (2) bekezdés- a civil szolgálat mostani bevezetése - vajon nem "csorbítja" az állam katonai hatalmát?-------------------------------------------------------------------------------------—----------------- 1 A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölesevel - akar teljes egészükben, ! akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
