1988. november (277-303. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í t <£ KA GYÁR (g) PKTŐBIR » j JA Jh.v WNlSv Sierkesitő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN • Tel. 01-430 2126 (küllőidről 441-430 2126) 301 /1988 1988. november 25. Országos diáksztrájk Sztrájkoltak, gyűléseket és megmozdulásokat szerveztek a diákok tegnap és tegnapelőtt Magyarország csaknem minden egyetemén és főiskoláján. Az egyetemisták már nyáron a veszprémi diákparlamenten szóvá tették panaszaikat és sürgős megoldásra váró problémáikat, majd szeptemberben Szegeden és Pécsett figyelmeztető sztrájkokat tartottak. Követeléseik azonban süket fülekre találtak, a Művelődési Minisztériumtól pedig beadványukra egy hónapos késéssel olyan választ kaptak, amelyet nem tartottak elfogadhatónak. A november 23—i és 24—i sztrájkra a felhívást eredetileg Szegeden bocsátották ki, de csatlakoztak hozzá a pécsi, miskolci, békéscsabai, szombathelyi, győri és egri egyetemisták és főiskolások, Budapesten pedig az ELTE, a Marx Károly Közgazdaságtudományi, a Műszaki, valamint a Jogtudományi Egyetem hallgatói is. Szerdán reggel 10 órakor a műegyetem diákjai gyűlést tartottak, és itt a felszólaló tanárok és hallgatók egyaránt megállapították, hogy a magyar felsőoktatás az összeomlás küszöbén áll. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen délelőtt 11 órától kezdve a tanrendtől eltérően az egyetemi autonómiáról és a felsőoktatás pénzügyi helyzetéről rendezett előadásokon és vitákon vettek részt a diákok, 3 órakor több százan élő láncot alkotva vonultak végig transzparenseikkel a Gólyavár épülete körüli utcákon, és este gyűlést rendeztek. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az Országgyűlés kulturális bizottságának három képviselő tagja és Dr. Szabó Kálmán - az egyetem volt rektora - hallgatta meg a diákok követeléseit. A közgazdász hallgatók nagygyűlésen fogadták el azt az Országgyűléshez intézett Nyílt Levelet, amelyben megállapítják, hogy a kormányzattól az elmúlt években tanlaboratóriumok, könyvek, felszerelések helyett csak ígéreteket kaptak, s amelyben követelik, hogy javítsák meg az oktatásügy helyzetét, szűnjék meg az oktatás állami monopóliuma és vonják be annak finanszírozásába az egyházi és a külföldi tőkét is. Levelükben kifejtik, hogy az oktatásba, az emberi tőkébe való beruházás alapvető fontossággal bír, de helyzete Magyarországon katasztrofális. Felhívásuk négy követelést fogalmaz meg: /1 / Radikálisan növelni kell a költségvetésnek az oktatásra és kultúrára fordított hányadát, 111 elfogadható szociális viszonyokat kell teremteni az egyetemeken, 131 megfelelő szintre kell emelni az oktatók erkölcsi és anyagi elismerését, és / 4 / törvénnyel kell biztosítani a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az ország különböző városaiban és tanintézményeiben előterjesztett követelések között mindenütt szerepelt az egyetemi autonómia és a tanszabadság, a pénzügyi támogatás növelése, az orosz nyelv kötelező tanulásának eltörlése, az ideológiai jellegű tárgyak általános társadalomelmélettel való felváltása és a tiltakozás az ellen a terv ellen, hogy szénszünet címén egyetemeket zárjanak be. Az egyetemi megmozdulások csütörtökön is folytatódtak. Szombathelyen a tanárok és diákok - mintegy kétezren - együtt rendeztek délelőtt tüntetést. Budapesten 11 órakor a BEAC sportcsarnokban több egyetem mintegy ezer hallgatójának részvételével tartottak nagygyűlést. A megjelentek egyetértésüket fejezték ki a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatóinak a Művelődési Minisztériumhoz küldött levelével, és meghallgatták a többi egyetemek felhívásait. Nagy tetszésre talált itt az a javaslat, hogy az oktatásügy finanszírozását a fegyveres testületekre fordított összegek csökkentésével oldják meg. Délután 3 órakor a Váci utca és Kígyó utca sarkáról temetési menet indult el. Több száz diák és siratóasszonyok kísérték azt a koporsót, amelyben A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
