1988. október (246-270. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£\jb €€ MAGYAR, (g) @m<>3ER» 1 lil\ SSASAemSIT® ■ ~ /\f| lYi í iJLiAiU íÉ^Sí'ZiiH? © aaQ&S/flHnt | Szerkesztő: Krassó György ‘ 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN • Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 250/1988 1988. október 4. | Tüntetés a Parlament előtt ” ‘ —— a katonai szolgálat megtagadóinak üldözése ellen t'Amióta csak létezik kötelező katonai szolgálat, azóta vannak olyanok is, akik komolyan veszik az ötödik parancsolatot - "Ne ölj!" - és Krisztus tanítását bi arról, hogy aki fegyvert vesz kezébe, fegyver által vész el. A katonai szol- gálatot lelkiismereti okból megtagadók száma az évek, évtizedek során az egész $ világon egyre növekedett, de míg a nyugati demokráciák többségében bevezették y az alternatív civil szolgálat lehetőségét, Magyarországon a szolgálatmegtagadók helyzete egyre súlyosbodott. A bebörtönzöttek számát 1 50-200-ra becsülik: többségük a Jehova tanúi és a reformadventista szektából kerül ki, de mind m több közöttük a katolikus bázisközösségekhez tartozóknak - mindenekelőtt Bulányi páter követőinek - a száma, és megjelentek azok is, akik nem vallási okból, hanem pacifistaként vagy - mint a tavaly 2 1/2 év börtönre ítélt Keszthelyi Zsolt - demokratikus politikai meggyőződésük miatt nem hajlandók fegyvert fogni. Ugyanakkor azonban egyre erősebb Magyarországon a tiltakozás az ellen a gyakorlat ellen, hogy fogházzal, börtönnel, sőt fegyházzal büntetik azokat, akik élni kívánnak a lelkiismereti szabadság jogával. Egyre hangosabb a követelés: Bocsássák szabadon a bebörtönzött szolgálatmegtagadókat és vezessék be a katonai szolgálatot helyettesítő alternatív társadalmi békeszolgálat lehetőségét: a betegápolást, tűzoltást, polgári építőmunkát. A követelés erejét fokozza, hogy ma már nemcsak Nyugat-Európában, de egyes kelet-európai országokban - az NDK-ban és Lengyelországban - is mód nyílik a civil szolgálatra. Magyar- ország az utolsó hat európai országhoz tartozik, ahol a békéről, enyhülésről L; és emberi jogokról szóló szavak ellenére azt a jogot nem biztosították. A sok tiltakozó akció közül említsük meg itt az egyik legjelentősebbet: Idén június 29-én Perlaki Tamás budapesti üzemgazdász 790 aláírásos beadványt terjesztett be az Országgyűléshez és egyidejűleg a magyarországi Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör is benyújtotta a javaslat részletes jogi kidolgozását. Az Országgyűlés alelnöke - Péter János - fogadta őket, a magyar tömegkommunikáció is hírt adott az eseményről, de semmi nem változott, a javaslattevők választ sem kaptak. A Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör most felhívást bocsátott ki, amelyben békés tüntetést hirdet holnap 3/4 1-re a Parlament épülete elé. A tüntetés célja az, hogy felhívja az Országgyűlés figyelmét a bebörtönzött szolgálatmeg- S tagadókra és a civil békeszolgálat bevezetése terén jelentkező sürgető teendőkre. A felhívást rövid idő alatt húsz független szervezet és mozgalom írta alá, köztük a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége, a FIDESZ kongresszusa, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Klubtanács, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság. A tüntetők két dokumentumot is át kívánnak adni az Országgyűlésnek: egy tiltakozást a katonai szolgálat megtagadóinak üldözése ellen, amelyre a katolikus bázisközösségek tagjai több mint 1500 aláírást gyűjtöttek össze, valamint egy Crósz Károlyhoz intézett levelet. H Crósz Károly szeptember 7-én üzenetet küldött az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kibocsátásának 40. évfordulója alkalmából Milánóban ülésező nemzetközi értekezlethez, amelyen Kovács László magyar külügyminiszter-helyettes is részt vett. Crósz kifejtette, hogy a Magyar Népköztársaság teljes mértékben y A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat* jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben. - . íT akár kivonatosan szabadon felhasználhatják. L _________________________________________________________________________________________________
