1988. szeptember (209-245. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£ i <c macyar (g) ÍMte&slsWMM Szerkesztő: Krassó György ‘ 24/D Little Russell Street • London. WC1A 2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 232/1988 1988. szeptember 17. í Bizalmas párttájékoztató a választási törvény tervezett módosításáról 5 Országgyűlési vita? Igen! Népszavazás? Nem! Körülbelül így foglalhatók össze a politikai vezetés utóbbi napokban közzétett nyilatkozatai a bős-nagymarosi vízlépcső sorsáról. Az álláspont nem meglepő. A hatalom okkal feltételezheti, S hogy a nép másként döntene, mint a "honatyák", akik többségükben eddig ; minden jelentősebb kérdésben megszavazták azt, amit fölülről vártak tőlük. ( De nemcsak Bős-Nagymarosról van szó, hanem az ország legégetőbb egyéb sorskérdéseinek eldöntéséről is. A parlament választja meg a kormányt, a parlament dönt a költségvetésről, a parlament fog szavazni még idén olyan alapvető t fontosságú törvényekről, mint az egyesülési és gyülekezési jog szabályozása. És az Országgyűlés szerepe - ha hinni lehet az ígéreteknek - a jövőben még növekedni is fog. Ennek csak örülni lehet. De az, hogy ki örül majd neki, azon múlik, hogy kit képviselnek a képviselők. Népképviselők-e vagy a hatalom képviselői? S ez attól függ, hogy milyen a választási rendszer. A választójogról szóló törvény utolsó - 1983-as - módosítása - amely kötelezővé tette a többes jelölést - ha alapvetően nem is változtatott az eddigi gyakorlaton, a "bólogatójánosok" parlamentbe kerülésének megszavazásán, mégis megzavarta a vezetés terveit, hiszen a visszaélések, manipulációk, csalások ellenére 32 független állampolgári jelölt került az Országgyűlésbe. Ez pedig túlságosan sok a hatalom számára még ma, a glasznoszty jelszavától hangos világban is. Nem véletlen tehát, hogy a választási törvényt - lehetőleg minél nagyobb l csendben, de minél gyorsabban, valószínűleg még idén - módosítani kívánják. Erről nyilatkozott - egyelőre még óvatosan, inkább csak kísérleti ballont feleresztve - szeptember 10-én Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a Kossuth rádióban. Jóllehet Gál Zoltán már pedzette a lényeget - a spontán állampolgári jelölések lehetőségének megszüntetését - most kissé több is kitudódott a párt terveiből. LAz MSZMP Központi Bizottsága a június 23—i ülésén tárgyalt "a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irányairól" - ahogyan az ülés szűkszavú közleménye akkoriban tudtul adta. A közlemény a bevett szokás szerint természetesen azt is tartalmazta, hogy a módosításra "a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében" van szükség és hogy a javaslatot társadalmi vitára bocsátják. A "társadalmi vitára" eddig nem került | sor, a "demokratizmust erősítő" tervezet alapvonásaiba azonban újabb bepillantást ad az a bizalmas dokumentum, amelyet a párt Központi Bizottsága tájékoztatásképpen bocsátott vezető párt és állami szervek rendelkezésére. A dokumentum kiszivárgott szövege három fejezetből áll s az első a 85-ös vá- | lasztások tapasztalataival foglalkozik, megállapítva többek között, hogy az eredmények mellett új problémák és ellentmondások is felvetődtek, ezért a válasz- § tási rendszert korrigálni kell. A második rész az új tervezet részleteit, a * harmadik a párt kívánatos szerepét ismerteti. A dokumentum leszögezi, hogy g "a spontán jelölés rendszerint zavart okozott" és a Hazafias Népfront programjának kötező elfogadása nem működött vízválasztóként, mert "az ellenzéki-ellenséges törekvések képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy azt fenntartás nélkül elfogadják". (Érdemes megfigyelni a pártvezetés belső | szóhasználatát: az "ellenzéki-ellenséges" jelző a nyilvánosság előtt ma már nem hangzik el.) A problémát a tervezet szerint úgy kell megoldani, hogy egyfelől "pontosítani kell a Népfront-programot", másfelől "tisztázni kell, hogy kinek A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
