1988. szeptember (209-245. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£\jb magyar(&) y\ IjLiijdJlEC^^ií^í? © aa0i@/ilÍMA k Szerkeszti: Krassó György * 24/D Little Russell Street • London, WC1A 2HN « Tel. 01-430 2126 (küllőidről 441-430 2126) 221 /1988 1988. szeptember 7. | 56-os elítéltek mentesítése | A Magyar Hírlap mai számának címoldala hirdeti, hogy az 56-os események miatti volt elítélteket mentesítik a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól. A lap cikkéből kiderül, hogy a kormány ma tárgyalja az igazságügyi minisztériumban kidolgozott ezirányú javaslatokat. 32 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai vezetés - a közvélemény nyomására - egyáltalában hajlandó legyen e fájó és régóta megoldásra váró problémával foglalkozni. Miről van szó? A forradalom után szabadságvesztésre - és nem halálra - ítéltek büntetése tovább folytatódott azután is, hogy hosszú évek vagy évtizedek után kiszabadultak a börtönből. A büntetett előélethez minden országban jog- jg hátrányok fűződnek, de csak egy ideig és csak néhány kisebb vonatkozásban. Az ellenforradalmi magyar rendszer azonban féktelen volt bosszúállásában: a büntető törvénykönyvbe olyan paragrafusokat iktattak, amelyek szerint az öt év börtönre vagy annál hosszabb időre elítéltek csak tíz év után beadható egyéni kérelemre, az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek pedig még ily módon sem mentesülhetnek a büntetett előéletükhöz fűződő hátrányok alól. Ugyanakkor e joghátrányok körét messzemenően és a világ semmilyen táján nem alkalmazott módon kiszélesítették: a büntetett előéletűek nemcsak a "tiszta" erkölcsi bizonyítványhoz kötött állásokat nem kaphatták meg, de kizárták őket !' például az utazási joguk gyakorlásából is. Külön jogszabály rendelkezik arról, hogy az államellenes bűncselekmény miatt öt évnél hosszabb időt börtönben töltöttek a nyugdíjmegállapításnál elveszítik korábbi szolgálati idejüket is. A megkülönböztetések nemcsak az 56-os elítélteket, de hozzátartozóikat is sújtották. Számos hazai és nyugati tiltakozás után utoljára az utazásból kizártak júliusi éhségsztrájkja hívta fel a figyelmet erre a szégyenteljes állapotra, és Crósz Károly Amerikában - egy repülőgép fedélzetén - kénytelen volt sietve megígérni az 56-osok mentesítését a korlátozások alól. jj; gí A kormány ma tárgyalja tehát az igazságügyi minisztériumban kidolgozott javas- ■ | latokat. Ezek - az újabban divatossá vált minta szerint - két változatot tartalmaznak. Az egyik szerint az 56-os politikai elítéltekre automatikusan vonatkozna a kegyelmi rendelkezés, a másik szerint egyéni kérelmeket kellene benyújtani a mentesüléshez. Az utóbbi megoldás szinte gúnynak tűnik, hiszen sokan éppen azért nem mentesültek eddig hátrányos helyzetük alól, mert nem kívántak az őket elítélő kommunista rendszertől kegyelmet vagy mentesítést kérni olyasmiért, ami soha nem volt bűn. A minisztertanács természetesen az első változat mellett fog dönteni, de a Magyar Hírlap-ból az is kiderül, hogy az "általános mentesítés" sem lesz általános: akárcsak a korábbi ún. amnesztiarendeletekben, itt is egy sor kizáró okot alkalmaznak, úgyhogy - a Magyar Hírlap közlése szerint - az érintett mintegy 500 főből a belügyminisztérium álláspontja szerint 205-re feltehetőleg nem terjed ki a kegyelmi rendelkezés. Arról pedig egyáltalában nem esett szó, hogy lesz-e változás az egyéb hátrányos megkülönböztetésekben, például a nyugdíjmegállapításoknál. | Grósz Károly május elején még úgy nyilatkozott, hogy a párt nem kíván vál- j| toztatni 56 értékelésén, nemrég pedig egy angol újságírónak azt mondotta, hogy 56 nem fehér folt volt a magyar történelemben, hanem ellenforradalom. A pártfőtitkárok és kormányfők hatalma sem korlátlan azonban. A Magyar Hírlap fK n *w A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
