1988. augusztus (184-207. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
I f/i\ ífl/r’fV7 SSAS A B 3&3T® „ rjv fi ! IXAÍJIIl^^ípz^^ © aa(p[y§/íji % r\ V Szerkeszti: Krassó György * 24/D Little Russell Street ‘ London. WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 202/1988 1988. augusztus 28. Nemzetközi emberi jogi értekezlet Krakkóban Augusztus 25-e és 27-e között nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke szervezet és a Szolidaritás Országos Jogvédő Bizottsága. A találkozó emberi jogi kérdésekkel és ezen belül az állam és az állampolgárok viszonyával, a nemzet és a nemzeti lét kérdéseivel, a sztrájkjoggal, a kelet-európai békemozgalommal és a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozott. A résztvevők - több mint 700-an, köztük az Európa Parlament négy képviselője, az amerikai szenátus három küldöttje, nemzetközi emberi jogi szervezetek, így például a Helsinki Megfigyelő Bizottság munkatársai és kelet-európai független csoportosulások tagjai - a Nowa Huta-i Maximilian Kőibe templomban tartották plenáris összejöveteleiket és munkacsoport-üléseiket, Jugoszláviából és a Szovjetunióból írásos üdvözletek érkeztek. A 12 tagú magyar delegáció aktívan kivette részét a munkából. Bába Iván a magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről, N/it László a környezetkárosításról, Szelényi Zsuzsa és két küldött-társa a Fiatal Demokraták Szövetségéről, Merza József a magyar szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor az általános emberi jogi viszonyokról. Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad Románia csoport tevékenységéről számolt be a megbeszéléseken. Kende Péter Párizsból érkezett Krakkóba. Gadó György a kelet-európai országok akcióegységének és a közös stratégia kidolgozásának szükségességét hangsúlyozta, Solt Ottília írásban küldte el hozzászólását. Buda Géza kiállítást rendezett a templomban magyar független kiadványokból, jelvényekből, röplapokból. A magyar résztvevők beterjesztették az "SOS Transylvania" kezdetű felhívást és a romániai falurombolásról szóló beszámolójukat - ezek az értekezlet dokumentumaivá váltak -, németajkú romániai menekülteknek a Ceau$escu-rendszert megbélyegző nyilatkozata pedig a konferencia határozatává emelkedett. Ez a nyilatkozat nemzetközi akciókat sürget és javasolja, hogy november 15-e - a brassói megmozdulás napja - legyen a Ceau^escu diktatúra elleni nemzetközi akciónap. A független magyar mozgalmak küldöttjei találkoztak a lengyel ellenzék több ismert alakjával - így Kuronnyal és Lipskivel —, és a további együttműködés lehetséges formáit tárgyalták meg velük. Nagy érdeklődést váltott ki a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Ügyvivő Bizottságának üdvözlete, amelyet a jelenlévő Hann Endre és Magyar Bálint ismertetett. Az üdvözlet hangoztatja, hogy a TDDSZ - negyven év után az első független magyar szakszervezet - rokonszenvvel figyeli és támogatja a Szolidaritás harcát az elismertetéséért és úgy érzi, hogy alapelveik és céljaik megegyeznek, mert összeköti őket az a közös meggyőződés, hogy az olyan alapvető emberi jogok, mint az egyesülés, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabad gyakorlása Kelet- Európában is feltétele az emberhez méltó létezésnek. A krakkói tanácskozás résztvevői a romániai falurombolást elítélő határozaton kívül több más határozatot is elfogadtak. Döntés született például arról, hogy a májusi prágai békeszeminárium javaslata alapján az emberi jogokkal foglalkozó Békeparlamentet állítanak fel. A küldöttek levelet írtak az ENSZ főtitkárához, az ENSZ-tagállamok kormányaihoz és nemzetközi szervezetekhez, s ebben ugyancsak az emberi jogok biztosításának fontosságát hangsúlyozták. A konferencia résztvevői augusztus 28-án autóbuszon kegyeletlátogatást tettek Auschwitz- Birkenau-ban. A nagyszabású krakkói emberi jogi értekezlet küldöttei úgy határoztak, hogy a jövőben kétévenként rendeznek hasonló közös kelet-európai értekezletet. • ■■■■■—■ ....■w»i«t»^J«g^raiCT^iN*l^ ■■■■.."i..... .Mnw^gWWtt^y 343S»3erei C*» IMWUft !X«tmMT li WWWW I ■ fVTWW>W»rra<8»iiy»‘»r'IV>^/ ■ A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
