1988. augusztus (184-207. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
£ jt <£ MA9YAR (g) @föTQiB£R » 1 f/Á íl&fv?ssMass&a?© \\l ílAmMM^i?/^y <«) aa0 íS/ljLkfili Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 197/1988 1988, augusztus 23. Sajtóper a Népszabadság ellen Ma, augusztus 23-án reggel tárgyalta Budapesten a Fővárosi Bíróság azt a sajtópert, amelyet Bokros Péter, Dr. Erdei Gyula, Kőszeg Ferenc és Molnár Tamás indított a Népszabadság ellen. A négy felperes azok közé tartozik, akik július 19-e és 27-e között éhségsztrájkot folytattak egy budapesti magánlakásban, tiltakozásul az ellen a joggyakorlat ellen, hogy a magyar rendőrség érdemi indokolás nélkül, önkényesen megfoszthatja az állampolgárokat utazási joguk gyakorlásától. Az éhségsztrájk idején a Népszabadság interjút készített Dr. Hegyi Ernő rendőr ezredessel, a belügyminisztérium csoportfőnökével, s július 26—i cikkében - a felperesek álláspontja szerint - valótlan adatokat közölt, illetve valós adatokat hamis színben tüntetett fel. A sértettek helyreigazítást kértek a Népszabadság-tól, majd beperelték a lapot, amikor kérelmük teljesítését a szerkesztőség megtagadta. A felperesek keresete szerint valótlan volt az interjúban az az állítás, hogy Dr. Erdei Gyula a korábbi külföldi útja során menedékjogot kért és csak akkor tért volna haza, amikor ezt nem kapta meg. Nem volt igaz az az állítás sem, hogy a felperesek meg sem várták útlevélügyükben a választ jogorvoslati kérelmükre, hanem éhségsztrájkba kezdtek. Az interjúban Dr. Hegyi Ernő azt is kijelentette, hogy az éhségsztrájkolók pontosan tudhatták, miért nem kaptak útlevelet, mivel sértették meg a Magyar Népköztársaság jogszabályait. A felperesek álláspontja szerint ez az állítás is valótlan volt. Az ügyet a Fővárosi Bíróság MSzMP-szervezetének titkára, Dr. Madarász Vlagyimirné tárgyalta, és a sajtóhelyreigazítási keresetet elutasította. Az ítélet szóbeli indokolása szerint a Népszabadság híven tolmácsolta a rendőrtiszt szavait és nem volt köteles vizsgálni azok igazságtartalmát. A felperesek az indokolást nem fogadják el, és fellebbezéssel élnek az ítélet ellen. Egyidejűleg külön-külön polgári peres eljárást is indítottak Dr. Hegyi Ernő rendőr ezredes ellen: jóhírük sérelmének megállapítását kérik a bíróságtól. Tegnap délután az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítési főosztályának vezetője - Dr. László Jenő - fogadta Dr. Erdei Gyulát, Fónay Jenőt és Kőszeg Ferencet, akik az útlevél-jogszabály módosítására állampolgári javaslatot terjesztettek elő éhségsztrájkjuk befejezésekor. A főosztályvezető közölte velük, hogy az új útlevéltörvény megalkotására az 1990-ig tartó parlamenti periódusban kerül sor, de közelebbi időponttal nem tudott szolgálni. Az 1956-os elítéltek joghátrányainak, köztük utazási korlátozásainak eltörlése már a közeli napokban várható. A rendőrség jogkörét több tekintetben korlátozni kívánják: így például megszüntetnék a rendőrség jogát arra, hogy szabálysértés miatt elzárás büntetést szabhasson ki. Készül az a jogszabály is - mondotta a főosztályvezető -, amely lehetővé teszi az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát, vagyis bírósághoz fordulhat majd az, akinek útlevélkérelmét a rendőrség elutasította. A júliusban éhségsztrájkot folytatók azonban mást kívánnak: azt, hogy az utazási jogot csak bírói ítélettel lehessen megvonni és a rendőrség csupán nyilvántartási feladatokat lásson el. WG A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
