1988. július (161-183. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í 1 <C MAGYAR PKTP.BE.R» \ 1 (li\ Wr'fio SSASABSAOT© 1\V « IxiklilJ.NjSSíPz^q? 0 a a0[^Q/jl%u V Szerkeszti: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (küllőidről 441-430 2126) 173/1988 1988. július 17. **! Nyílt viták a dunai vízlépcső-rendszerről Látványos fordulatra került sor ezen a héten a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével kapcsolatos viták terén. Mint ismeretes, ez a sztálinista gigantomániát tükröző, gazdaságilag ésszerűtlen, környezetpusztító terv először 35 évvel ezelőtt merült fel, de csak a hetvenes évek végén öntötték - teljesen titkosan - mai formájába. A hatalmas beruházás ellen ötödik éve folytatnak a magyar i környezetvédők szívós küzdelmet, amelybe osztrák zöldek és szlovák természetbarátok is bekapcsolódtak. A program nyilvános vitáját azonban a magyar hatóságok megtiltották, s nem adtak engedélyt a független Duna-mozgalmak egyesületeinek megalakulására sem. Ezután - tavaly - hozta létre Lipták Béla Amerikában élő mérnök a Magyar Környezetvédelmi Alapot, amely a nyugati országokban széles körű kampányt folytatott a terv megvalósítása ellen, nagy számú tiltakozó aláírást gyűjtött össze és juttatott el a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához és azt tervezte, hogy amennyiben a kormány augusztusig nem adja jelét annak, hogy a vízgátat illető döntésbe hajlandó bevonni a magyar társadalmat, akkor turista bojkottot hirdet meg Ausztria és Magyarország ellen, a világ minden nagyvárosában tüntetést szervez és - ami a magyar vezetést a legérzékenyebben érintené - lépéseket tesz Magyarország vámkedvezményeinek és nyugati bankhiteleinek megvonására. Áprilisban a washingtoni magyar követség levelet írt Lipták Bélának, s ebben budapesti tárgyalást javasolt neki. Magyarországon az első jel május közepén mutatkozott arra, hogy megingott a kormányzat eltökéltsége - az Új Tükör című hetilapban megjelenhetett egy írás, amely nyíltan ellenzi a programot -, május végén pedig a rendőrség nem zavarta meg azt a tüntetést, amelynek során több ezren vonultak Budapesten a Vörösmarty térről az osztrák követség épületéhez. Az igazi áttörés azonban most következett be, amikor Lipták Béla eleget tett a budapesti meghívásnak. Próbáljuk összefoglalni a történteket. Hétfőn, július 11- én Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta Lipták j Bélát, valamint Mécs Imrét, Szekeres Lászlót és Vargha Jánost, a Duna-mozgalmak vezetőit. A találkozón egyetértettek abban, hogy nyilvánosságra kell hozni a Magyar Tudományos Akadémiának az elmúlt években készített és ; mindeddig zárolt, titkosított állásfoglalásait a vízlépcső ügyében. Másnap 12- én - az OVIBER, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat újságírók és országgyűlési képviselők bevonásával helyszíni szemlét szervezett Nagymarosra és környékére Lipták Béla számára. Július 13-án az építkezések színhelyén hivatalos sajtótájékoztatót tartott a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, s itt igyekeztek megnyugtató választ adni a környezetvédők aggályaira. Erre a szemlére - amelyről a sajtó is hírt adott - nem hívták el a független mozgalmak képviselőit, és nem volt jelen Lipták Béla tsem. A sajtóértekezletnek külön érdekességet kölcsönzött az az esemény, hogy amikor a megjelentek szlovák területre mentek át, nem vihették magukkal a Magyar Környezetvédelmi Alap 26 pontban összefoglalt ellenvéleményét. Ugyanezen a napon - szerdán - a Heti Világgazdaság viszont leközölte a Magyar I Környezetvédelmi Alapnak ezt a tiltakozó állásfoglalását és azt az interjút, amelyet a lap Lipták Bélával készített. Csütörtökön két előadást tartott Lipták Béla - az egyiket a Magyar Újságírók Országos Szövetségében, a másikat pedig este hat órai kezdettel a Jurta Színházban -, pénteken pedig Nyers Rezső fogadta Liptákot és a Duna-mozgalmak képviselőit. Ma, vasárnap este hét órakor A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
