1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

^ [fl\ SSASAB SAStfé mjulrMaS^)^íf/sjí? I) sa® &®/i\iM\ 3 SrerkesitS: Krassó György * 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) ,, 74/1988 1988. április 3. A Rakpart Klub a Jurta Színházban tartotta meg M vitáját az írószövetségről Az 1986-ban betiltott, majd idén február 12-e óta újra működő budapesti Rak­part Klub - állandó üldöztetése miatt - két hónap alatt immár a negyedik hely­színen tartotta meg április 2-án újabb összejövetelét. Az időpont megválasztá­sa - nagyszombat - talán nem volt a legszerencsésebb, de így is mintegy 150— en gyűltek össze este hét órakor a népligeti Jurta Színházban, hogy meghall­gassák az írószövetségről szóló előadást és részt vehessenek a vitában. A színpad hátterében piros-fehér-zöld szalagos transzparens hirdette a rendező "Rakpart Klub" nevét, és először Horváth Mihály - a klub vezetője - ismer­tette saját helyzetüket: miután a TIT megvonta tőlük a Belgrád rakparti terem használatának jogát, a hatóságok igyekeznek megakadályozni azt is, hogy más helyet találhassanak összejöveteleik számára, ők azonban - alkotmányos joguk­kal élve - tovább folytatják programjaik megrendezését. Elmondotta, hogy a meghívott vendégek többsége - Cseres Tibor, Fekete Gyula, Mészöly Miklós, Körösi B. József és Kovács István - nem tett eleget a meghívásnak, és csak Veress Miklós, az írószövetség főtitkára, a Mozgó Világ volt főszerkesztője érkezett meg. Veress ezután hosszabb előadásban ismertette az írószövetség körül az elmúlt években lejátszódott eseményeket és a Szövetség jelenlegi hely­zetét. Az írókat is hibáztatta a bonyodalmakért, és azt mondotta, hogy a hír­adások sokszor torzítottak voltak, ugyanakkor azonban egyetértett azzal, hogy az írószövetség közgyűlésének 1 986. novemberi emlékezetes anyaga - amely eddig semmilyen nyilvánosságot nem kapott - ezután is csak belső használat­ra jelenjék meg. Az írószövetségtől Köpeczi Béla művelődési miniszter tavaly három jogot vont meg: az irodalmi díjak kiosztásába való beleszólás jogát, a szocialista országok írószövetségeivel tartott partnerkapcsolatok - a külkap- csolatok - folytatásának jogát és az irodalmi műhelyek vezetőinek kiválasztásá­val kapcsolatos jogokat. 28 tag - köztük maga a miniszter - lépett ki a Szö­vetségből, de 150 kommunista író bennmaradt. A tíz kilépett párttag közül Szabó Magda és Nemeskürthy István azóta visszatért a Szövetségbe. Az író- szövetség - fejezte be előadását Veress Miklós - tavaly programnyilatkozatot * adott ki, majd december 2-án levéllel fordult a miniszterhez, s ezután vissza­kapták az elvett jogokat. Az előadás után vita következett. Bogád Antal postai dolgozó, Buda Géza tör­ténész, Kőszeg Ferenc tanár. Somogyi János jogász és még többen arról tuda­kozódtak, hogy mit tesz az írószövetség a cenzúra, a szilenciumok gyakorlata ellen. Veress Miklós válasza szerint a cenzúra nem a kultúrpolitikán, hanem egyes személyeken múlik, és jogilag nincsen világosan tisztázva, hogy a minisz­tériumnak e téren milyen jogai vannak. Horváth Mihály azt kérdezte meg: tett- e az írószövetség valamit Vicéi Károly két és fél év börtönbüntetésre ítélt jugoszláviai magyar író érdekében, Romhányi László, a Jurta Színház igazga­tója pedig azt panaszolta, hogy romániai magyar írók - például Kányádi Sándor - darabjait a magyar kulturális hatóságok még a román engedélyek nem egy- könnyű megszerzése után sem engedték bemutatni. Veress Miklós nem ismerte a konkrét ügyeket. Szóba került az írószövetség etikai bizottságának tevé- kenysége, a választmányban alkalmazott szavazási módszer és az elmúlt évek­ben betiltott könyveknek - így Illyés Gyula "Szellem és erőszak" című tanul­mánykötetének - kiadási lehetősége. Az írószövetség főtitkárának válaszait többen nem tartották kielégítőnek, és Gadó György - a demokratikus ellen­A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom