1988. április (71-108. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
í t <C MAGYAR OKTÓBER» 1 \n\ ssasabsast® „ r\fl \\| 1 I) aa(DÍ@/l\ttili j Szerkeszti: Krassó György » 24/D Little Russell Street * London, WC1A 2HN * Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 87/1988 1988. április 20. Román menekültek bizottságot alakítottak Budapesten Magyarországra - amint azt nemrégiben a Budapesten alakult Menedék Bizottság 3. közleménye is hírül adta - a Ceause$cu-rendszer útlevél-stopja ellenére tovább áramlanak a romániai menekültek, túlnyomó többségükben erdélyi magyarok, de mellettük románok és szászok is. A román nemzetiségű menekültek, akik a nemrégiben Budapesten tartott sajtóértekezletükön 1600-1700-ra becsülték létszámukat, a hónap elején bizottságot alakítottak abból a célból, hogy az - mint határozatuk mondja - "kifejezze és védje érdekeiket és törekvé•.i seiket a magyar hatóságok és nemzetközi fórumok előtt". A bizottságban három munkás, egy lelkész - Mihai Anghel, a görög-keleti ortodox egyház papja - és öt értelmiségi kapott helyet, köztük Cornel Rosca temesvári közgazdász, aki márciusban felszólalt a Magyar Demokrata Fórum tanácskozásán is. A bizottság felhívással egybekötött nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, nogy egyesült a "Szabad Románia" - Románia Libera - néven Romániában és Magyarországon már régebben tevékenykedő csoporttal. Megállapítja a nyilatkozat, hogy a minden területre kiterjedő romániai válságért és a tömeges kivándorlásért a Ceau^escu-diktatúra felelős, maga a román nép viszont a demokrácia híve. A bizottság felkéri a magyar kormányt, hogy a romániai menekültek ügyét kezelje megfelelő módon, az emberiesség szellemében, betartva a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezéseit, és segítse a menekülteket a magyarországi társadalmi és gazdasági beilleszkedésben. A nyilatkozat ezután arra szólítja fel az Egyesült Nemzeteket, a Nemzetközi Vöröskeresztet, valamint a vallási és segélyszervezeteket, hogy nyújtsanak támogatást a családok egyesítéséhez és védjék meg a menekültek Romániában maradt családtagjait, végül pedig a nyugaton élő román és magyar emigránsok segítségét kéri. Az Erdélyből már évekkel ezelőtt Magyarországra áttelepült Tamás Gáspár Miklós filozófus a Menedék Bizottság nevében üzenetet intézett azokhoz a románokhoz, akik érvényes útlevél nélkül Magyarországra vagy Magyarországon keresztül Nyugatra szeretnének menekülni. Óvatosságra inti őket, mert a jelenlegi magyar % gyakorlatot figyelembe véve, helyzetük és jövőjük bizonytalan. A romániai állapotokat és az ott élő nemzeti kisebbségek helyzetét egyre nagyobb aggodalommal figyelik világszerte. A Német Szövetségi Köztársaságban a zöldek pártjának parlamenti képviselői azt követelik a kormánytól, hogy határozottan ítélje el a Ceaufescu-diktatúrát, a sajtótól pedig alaposabb tájékoztatást kérnek a nemzetiségeket nemzeti identitásuktól megfosztó intézkedésekről. A Református Világszövetség - amely már korábbi nyilatkozatában is kifejezte a romániai nemzetiségek elnyomása miatti aggodalmát - megbízottakat kívánt küldeni Romániába a kisebbségi nemzetiségű lakosok más területekre telepítésének, az anyanyelvi oktatás szűkítésének, a * növekvő emigráció okainak helyszíni kivizsgálására. A küldöttség most azonban kénytelen volt lemondani látogatását a romániai református egyház vezetőinek váratlan kérésére. A Bécsben ülésező helsinki utókonferencián Erdős André, a magyar delegáció vezetője, keddi beszédében hangsúlyozta, hogy az értekezlet „ záródokumentumának követelnie kell a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Erdős - Romániára utalva - felsorolta és megbélyegezte a nemzetiségi elnyomás különböző formáit, de kijelentette, hogy Ausztriában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában, főként pedig a Szovjetunióban - úgymond - példamutatóan tartják tiszteletben a magyar nemzeti kisebbség jogait. A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
