1988. február (17-31. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

l'i «ttCKie4£UAIi 1 ®ffll 24/D j-ittle fWsell Street, LÓN D 0 NI, W.C.L ■Tel.D/-^iO s.< 26 ■ G. Urass.6 23/1988 1988. február 10. M Holnap kezdődik Szabadkán Vicéi Károly tárgyalása A november 5-én letartóztatott Vicéi Károly 44 éves zentai lakos büntető­ügyének tárgyalását január 28-ról február 1t-ére és 12-ére halasztotta a Szabadkai Felsőbíróság. Vicéit a Jugoszláviában élő népek együttélését romboló izgatással vádolják, mert több alkalommal azt állította, hogy a vajdasági magyaroknak hátrányos nemzetiségi megkülönböztetésben van részük. Vicéit 1977-ben másodmagával 2 év szigorított börtönre ítélték ellenséges propaganda vádjával, miután Zentán magyar kísérleti színpadot próbált szervezni. A most folyó büntetőügy vizsgálóbírója - Petar Beric - azonos azzal a bírósági tanácselnökkel, aki tizenegy évvel ezelőtt elítélte Viceiéket. Vicéi Károlynak az elmúlt években egyre több írása jelent meg vajdasági magyar nyelvű lapokban - a Magyar Szó-ban, a Képes Ifjúság-ban, az Új Symposion-ban -, szerepelt az újvidéki rádió műsorában és két ízben nyert díjat a Magyar Szó "Majtényi Mihály" novellapályázatán. A magyar nyelvű jugoszláv lapok hallgatnak Vicéi letartóztatásáról, több belgrádi központi napilap - így a Politika, a Politika Expressz és a Vecernje Novosti - azonban beszámolt a büntetőügyről és arról is, hogy Vicéit magyar írótársai szerint ártatlanul hurcolják meg. A vajdasági írószövetség felhívást intézett a "Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége" - a jugoszláv Népfront - tartományi szervezetéhez és a bírósághoz, kérve, hogy az ügyet tárgyilago­san vizsgálják ki és a súlyosan beteg Vicéi szabadlábon védekezhessék. A bíróság a kérést nem teljesítette; Vicéi továbbra is börtönben maradt és zárkájában csak akkor fűtenek, ha a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá süllyed. Svájcban mintegy kétszázan írták alá azt a tiltakozó levelet, amelyet a jugoszláv kormányhoz, a berni jugoszláv követséghez és Szabadkára, a bíróság elnökéhez küldtek el. Az Amnesty International megfigyelővel - Dávid Lachat svájci jogásszal - képviselteti magát a tárgyaláson. Vicéi egyik zentai barátja és írótársa. Varga Zoltán a tartományi írószö­vetséghez decemberben írt levelében hangoztatja, hogy "a nemzetiségek együttéléséből adódó problémák semmiképp sem oldhatók meg azok létezé­sének merő tagadásával és még kevésbé rendőri módszerekkel". Varga Zoltán aggasztónak érzi azokat a jelenségeket, amelyek "nem csupán a véleménynyilvánítás szabadságát, hanem az alkotás szabadságát is veszé­lyeztetik" . Hónapok óta folyik a vita Jugoszláviában az alkotmány módosításáról: ja­vaslatok hangzottak el a Vajdaság és Koszovo tartomány autonómiájának szűkítésére. Belgrádban attól tartanak, hogy a koszovói zavargások után a Vajdaságban szlovén és magyar nemzetiségi mozgalmakkal kerülhetnek szembe. Az elmúlt hetekben kizárták a pártból és elbocsátották állásából Rövid Magdolna szociológust, a zentai Szociális Érdekközösségnek - a sze­gényeket támogató állami intézmény helyi szervezetének - igazgatónőjét, aki felmérést végzett a szegénység nemzetiségek szerinti arányszámáról. Több munkatársával együtt január közepén elbocsátották és kizárták a pártból Dévity Rozáliát is, a zentai "Thurzó Lajos" Művelődési-Oktatási Központ igazgatónőjét. Őt "ébertelenséggel" vádolták, amiért jóváhagyta a magyarországi "Somorjay János" kamarakórus zentai és tornyosi vendég- szereplését. Az előadásokat a helyi hatóságok betiltották, mert - amint az újvidéki Magyar Szó január 16—i száma írta - a program ellentétes volt "a Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatait rögzítő megállapodásokkal" és "nem kívánatos nemzetiségi érzelmeket válthatott volna ki". A műsoron többek közt a magyar Himnusz, a Szózat és Tompa Mihály "A gólyához" c. megze­nésített költeménye szerepelt volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom