1987. Különkiadvány, 1987.09.20. / HU_BFL_XIV_47_1
p __ ____________ _______- 6 -1szabályozásának leépítéséről, noha az Ilyen beavatkozás nép helyzetének rendezésére, hogy meg lehessen fordítani a laaz egyedüli út a fizetési mérleg egyensúly-hiányának kosság egészségi állapotának általános romlását és a halanfmérséklésére. Nem ígér hatékonyabb, rugalmasabb gazdaságot. dóság növakedését. A kormányzat ezen a téren sem terjesz- I I ! az olyan program, amely nem vállalkozik legalább a nyers-j tett elő világos javaslatokat. anyagok és félkész termékek behozatalának fokozatos libe- j 4.) A gazdaság konszolidálását és a kibontakozást ralizálására. A túlzott importigényeket, a fizetó{. képes leginkább az veszélyezteti, hogy a vezetés nem folytat kereslet pénzügyi korlátozásával és reális árfolyam politi- párbeszédet a nemzettel a válságről, a kilábalás alterrkával kellene visszaszorítani, nem adminisztratív tiltá- nativáiról és azok költségeiről. így egyfelől nem tud társokkal. Nincs jele, hogy a kormányzat szakítana a társa- í sadalmí jóváhagyást szerezni a megszorító Intézkedésekhez,j dalrai erőfeszítések eltékozlásának több évtizedes gyakori*- másfelől nem képes ellenállni a saját apparátusainak, ametával. Nem vizsgálják felül a központi beruházások és tá~ lyek a politikai nyugalom érdekeire hivatkozva alkudnak kij mogatások programját, sem az olyan nagy létesítmények ese- újabb támogatásokat és mentességeket a válság-ágazatok, a tében, mint a bős-nagymarosi vízierőmű, vagy a csődben lévő nagyüzemek számára. így aztán hiába húzzák gázvezeték, sem a válságba jutott ágazatok és vállalatok össze a nadrágszíjat a fogyasztók, a lemondás nem vezet a ' vonatkozásában. Nem hallani a katonai és rendészeti kiadá- gazdasági egyensúly helyreállításához, az áldozatok kárba- ^ sok és az államigazgatási költségek lefaragásáról. Nem j vesznek. Az apparátusokon belüli alkudozások rendszere, gondolták át, hogyan hat a válság a szegény rétegekre, amely ma a kons2olldációt veszélyezteti, a hetvenes években holott ezek elnyomorodása nem állítható meg a szociálpoli- kezdett intézményesülni. Akárcsak a gazdasági reformot, tika alapos reformja nélkül. Nemcsak a nyugdíjasok és nagy- a2 akkori vezetés a politikai nyitást sem vállalta. Ehelyett családosok helyzete kíván figyelmet, de bizonyos veszélyez- úgy igyekezett kiszélesíteni a bázisát, hogy fokozatosan tetett szakmai csoportoké is. Ilyenek az építőiparból ki- bevezette az úgynevezett1* társadalmi viták1* intézményét, szoruló, ingázó segédmunkások. Szembe kell nézni az átme-j Valójában arról volt szó, hogy a vezetéT^egkerülve a nyilneti munkanélküliség problémájával. Ha a vállalatok le- vánosságoífkormányszervekkel és a hatalomba beépült ér- 1 állítják veszteséges tevékenységeiket vagy csődbejmennek, ! dekszervezetek SZOT, TÓT, Kereskedelmi Kamara, MTA, stb.. ! akkor, ha tetszik, ha nem, lesznek munkanélküliek, akiknek vezető te3tUleteivel egyeztette^programjait, majd elfogadmegélhetési biztonságát és állampolgári helyzetét jogokkal tatta azokat az Országgyűléssel. A társadalom számára már kell garantálni. A romló pénzügyi feltételek között is lé- csak a propaganda( a kész döntósek megmagyarázása maradt, péseket kellene tenni a válságban lévő egészségügy llyen körülmények között az érdemi kérdésekről még zárt h
