1987. Különkiadvány, 1987.09.20. / HU_BFL_XIV_47_1

-2 - - 3 - ; I i a veszéllyel kell szembenéznünk, hogy a hosszabb ideje tartó Nem néz szembe a nyolcvanas évek gazdasági kudarcainak mé-i I ! válsag-irányzatok hirtelen meggyorsulnak és elviselhetetlen lyebb okaival és reformígéretei alig mennek tül azon, amit, következményeket hoznak magukkal. A vezető politikai szer-[ már többször tervbevett. Nem csoda hát, hogy az emberek atj­| vek, miután 1985 körül közeli fellendülést Ígértek, most I tói félnek, az új programból csak a reáljövedelmek drasztir váratlanul az életszínvonal csökkenését helyezték kilátás-' kus csökkentése, az állampolgárok jövedelmeinek adókkal , . ! rn,. ba. Az áttekinthetetlen hatású ftín-in i nfrlntázkedések és és más módokon való megkurtítása válik valóiMii adminisztratív beavatkozások a piac szétzilálódásával, tér- 2.) Igaz, bajaink részben olyan nehézségekre vezetj­melési zavarokkal és súlyos fogyasztói hiányokkal fenyeget- hetők vissza, melyek a világ számos országát sújtják. A mar­nék, anélkül, hogy a fizetésképtelenséget biztosan elhárí- gyár gazdaság rossz teljesítménye azonban sajátos okokat tanák.1 Aggasztóak a távolabbi kilátások is. Nemhogy a Nyugpt sejtet, Í£i kell mondani! Az 1945-49 között létrejött, majd---—<r=— túlszárnyalásáról, ma már a Nyugathoz való felzárkózásról 1956 után restaurált!és 58-61 között a mezőgazdaságra is ! sem lehet komolyan beszélni. Inkább az a kérdés: elkerül- | maradéktalanul ki térjésztéttógazdasági rendszer került hetjük-e, hogy lesüllyedjünk a világgazdaság peremén stag- válságba.J Az' erőteljes központosítás, az államosítási szö-| — i I , náló, gyengén fejlett országok közé. S miközben a Nyugat vetkezetesítés, az erre épülő tervgazdálkodás, valamint a | rv> utolérésében már senki nem reménykedik, sorban le kell mon- KGST-országokkal való gazdasági összefonódás nem hozta meg; I dánunk azokról az előnyökről is, amelyeket az 1948 után l a kilátásba helyezett eredményeket. 1968-ban megtettük azi bevezetett gazdasági,társadalmi rendszer korábban kínált* első lépéseket a hierarchikus gazdaságirányítás lebontása,' fénytelenek vagyunk elfelejtkezni a foglalkoztatási bizton- a piaci mechanizmusok helyreállítása felé. A következő lé­ság, a stabil árak, az ingyenes oktatási- és egészségügyi pések azonban elmaradtak. 1972-74 között félbeszakították szolgáltatások, az értékálló nyugdíj ígéreteiről.jtlagy baj és részben visszavették a 68-ban meghirdetett reformot, van, s hogy változásra van szükség, ezt a vezetés is elís- Bár 1979 után a fizetési mérleg válságos állapotának nyomása meri. A külső adósság-növekedés megállításának és a költ- alatt a vezetés teret nyitott a reform-folyamat megindulása ségvetési hiány-csökkentésnek szükségességéről,a gazdasági előtt, de nem kötelezte el magát egyértelműen a halasztha­i i reform következetes folytatásáról beszél. De még mindig nem tatlanná vált reformok mellett. S mihelyt úgy érezte, hogy tárja fel teljes nyíltsággal a kialakult helyzetet. Nem az eladósodást anélkül is meg tudja fékezni, megint a halo­veszi tudomásul és nem tárja fel a társadalom előtt, hogy gatást választotta.|l4ind 1974-től, mind 1984-től az eltor­milyen mértékű, és mennyire tartós életszínvonal-csökkenés zított szerkezetű gazdaság növekedésének felgyorsítása ki­válik elkerülhetetlenné a gazdaságpolitikai hibák követkéz- sérte a reformok elodázását. Az élénkítést mindkét esetben | tében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom