1987. december (144-152. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
1 ®ffll 2.A/D títtle Ruísel! Street, LÓN DON, W-C.i -Ttl.Dl-W z< ze • G. Krassé 1 52/1987 1987. december 31. Régi nóta - új jogszabállyal Az utóbbi hónapokban sok szó esett mind a magyarországi, mind a külföldi sajtóban az új útlevél-rendeletről, amely megkönnyíti és - úgymond - tényleges állampolgári joggá teszi a nyugati utazás lehetőségét. Az új jogszabályt ismertető újságcikkek szerint az útlevéllel rendelkezők - ha van rá kemény valutájuk - január 1-től gyakrabban utazhatnak és egyszerűsödik az engedélyezési eljárás is. Ezek a módosítások régóta időszerűek és életbe léptetésük csak üdvözölhető. Voltak azonban olyanok is, akik fenntartásokkal éltek az új szabályozást illetően. Közgazdászok annak veszélyét vetették fel, hogy még nagyobbra nyílik majd az olló a nyugati valuták hivatalos és feketepiaci árfolyama között, hiszen sokan csak onnan tudják megszerezni az utazáshoz szükséges valutát. Az Országgyűlés jogi bizottságában a rendeleti kormányzás továbbélését kifogásolták, mert az eddigi gyakorlathoz híven ez alkalommal is az Elnöki Tanács adott ki törvényerejű rendeletet és a parlamenti képviselők most sem tárgyalhattak és szavazhattak erről a kérdésről. Ezenfelül sokan úgy látták, hogy a nagydobra vert módosítások főként bélés külföldi propagandacélokat szolgálnak, s nincsen szó drámai változásról vagy liberalizálásról. Az utazás elvileg már régóta állampolgári jog, s akinek volt pénze és nem volt eltiltva, az eddig is élhetett vele. A politikai diszkrimináció viszont továbbra is fennmarad: akinek kiutazása a belügyi hatóságoknak nem tetszik, attól a közérdek vagy a közrend védelmére hivatkozva ezután is megtagadható az útlevél kiadása. A hatalom köreiben még élesebbek lehettek a viták, hiszen az új rendelet megszületése szokatlanul sokáig húzódott: életbelépésének előestéjén - több mint három hónappal parlamenti bejelentése után - még mindig nem ismerhették meg az érdekeltek a végleges jogszabály-szöveget. Annyit mindenképp sietett a belügyminisztérium világossá tenni, hogy az útlevél kiadását továbbra is a politikai zsarolás eszközének fogja használni. Molnár Tamás grafikust most - tegnapelőtt - tiltották el három évre minden külföldi utazástól. A budapesti lakos Molnár Tamás éppen Szolnokon tartózkodott - édesanyját látogatta meg -, amikor december 29-én délután 1 órakor megjelentek a lakásban a nyomozók, kikézbesítették neki az aznapi keltezésű és ügyszám nélküli határozatot, s azonnal el is vették útlevelét. A határozat indokolása szerint külföldi utazása során Molnár "a Magyar Népköztársaság állampolgárához nem méltó magatartást tanúsított" és "ezért a cselekményéért" 1990. november 30-ig az utazásból kizárják. Pákh Tibor jogász. Kőszeg Ferenc nyelvtanár és Orosz István kritikus után tavaly nyár óta Molnár a negyedik azok sorában, akikről ismertté vált, hogy útlevelüket ilyen indokolással több évre bevonták. Molnár Tamás az INCONNU független művészeti csoport/ tagja, több magánlakásban tartott kiállítás és megemlékezés szervezője. Életében először kapott idén nyugati útlevelet, és nem egészen két hónapot töltött Németországban, Francia- országban és Angliában. Október 23-án Londonban részt vett a forradalomról tartott megemlékezéseken, november 7-én felszólalt az angol Munkáspárt nagygyűlésén és interjút adott a BBC-nek és a Szabad Európa Rádiónak. Hazatérésekor a magyar belügyi hatóságok még az ENSZ emberi jogokról szóló nyilatkozatát is elkobozták tőle. Az év utolsó napján az INCONNU csoport egy másik tagját. Bokros Pétert is kereste budapesti lakásán a rendőrség. Az ő útlevelét is be akarták vonni, de nem tartózkodott otthon, élettársa pedig megtagadta Bokros útlevelének átadását. _________________________________________________________________________
