1987. május (53-73. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
! ’• *' 54/1987 - 3 4 | nemzetközileg szítja az antiszemitizmust, miközben Izrael államának a megfojtására törekszik. Elég példa tanúsította már: egyes kommunista hatalmi csoportok, sót kommunista kormányok sem haboznak felhasználni az antiszemitizmust, ha pillanatnyi érdekeik így kívánják. Azoknak a magyar zsidóknak, akik elég gerincesek ahhoz,hogy ne akarják megtagadni zsidó mivoltukat, ugyanakkor gátat akarnak emelni a z3Ídogyűlölet egy új hulláma elé, a magyar demokrácia kivívásán munkálkodó és a hatékony politikai reformért küzdő erőkkel kellene összefogniok. Nem okvetlen valamiféle ellenzéki tömörülésben, hanem - például - a zsidó közösség autonóm szerveinek létrehozásával. A hivatalos zsidó "establishment", a MIOK és lapja ugyanolyan áldemokrácia szülötte, mint Magyarországon minden hivatalos elismerésben részesülő szervezet, újság vagy felekezeti képviselet. Ugyanúgy a párt és a kormány szavát visszhangozza, akár a KISZ vagy a szakszervezet. Vezetőinek megválasztásába a közösség egyszerű tagjainak nincs valódi beleszólásuk, a vezetőség politikáját sem lehet szabad vélemények és áramlatok nyílt vitájában meghatározni. A MIOK elnöke csak olyan beszédet mondhat el £ közgyűlésen, amelyet előbb írásban bemutatott jóváhagyásra az Állami Egyházügyi Hivatalban. A hivatalos zsidó "képviselet" a nyilvánosság előtt mindmáig egy szót sem szólt az antiszemitizmus említett megnyilvánulásairól és növekvő veszélyéről. A közösség védelmét nem igyekszik tagjainak öntudatosításával, társadalmi úton^előmozdítani, hanem kizárólag arra a rendőrségre bízza, amely évtizedek óta módszeresen elnyomja a magyar társadalom önálló kezdeményezéseit. De még ennek a rendőrségnek az intézkedéseiről sem számol be /például az emlitett incidensek kapcsán/ a nyilvánosságnak. Mi több, a KI OK maga is segédkezik az államhatalomnak, ha olyan kezdeményezések elnyomásáról van szó, amelyek túlmutatnak a zsidó liturgikus élet szűk körén és egyfajta világi jellegű zsidó kulturális é* társadalmi élet kialakítása a céljuk. A MIOK nem engedélyezi zsidó könyvtárak, klubok, olvasókörök, ifjúsági csoportok létesítését. Es araikor az érdeklődők a hivatalos kereteken kívül próbálnak létrehozni valamiféle,^forma- ságoíctól mentes^művelodési kört, akkor meg a rendőrség lép közbe, így történt 1986 nyarán, amikor különböző rendőrkapitányságokra citáltak, hosszas kihallgatásnak és faggatásnak vetettek alá mintegy huszonöt személyt, akiknek az volt a vétkük, hogy rendszeresen összejártak magánlakásokon előadásokat hallgatni,filmeket nézni_va§y elbeszélgetni a zsidósággal kapcsolatos témákról. A rendőrség jogtalan és durván fenyegető fellépése nyomán ezek a csoportok széthullottak. A MIOK hallgatott és úgy tett, mintha semmiről sem értesült volna. A Menóra - Egyenlőség című kanadai magyar nyelvű zsidó lap cikkírója helyesen minősítette a rendőrségnek ezt az eljárását úgy, hogy szellemi genocídium a célja, vagyis a zsidóság önálló szellemi-kulturális arculatának megszüntetése. A magyar zsidóság nem asszisztálhat ehhez. A magyar zsidóknak fel kell ismerniük: zsidóként való megmaradásukat nem biztosítja, hanem éppen hogy veszélyezteti a diktatórikus politikai hatalom. Ugyanaz a hatalom,mely elfojtja a nem-zsi'dó magyar tár- sa4alom autonóm kezdeményezéseit is.
