1987. május (53-73. szám) / HU_BFL_XIV_47_1

1 -í:H)VNl6í*MAN rfft 2.4/0 liHU Rukftdl Street, LONDONI, WC.l ■ T'l. 0<-4*o « u • G. Kroi*6 54/1987 1987. május 7. A "SALOM" független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása A Zsidó Világkongresszus Végrehajtóbizottságának budapesti ülése és Raoul Wallenberg emlékművének felállitása alkalmából ismét hallatta hangját a "SALOM" független magyar zsidó békecsoport. Az alábbiakban közreadjuk e nem-hivatalos magyarországi zsidó szervezet 1987. május 1-én nyilvánosságra hozott közleményét. AZ ANTISZEMITIZMUS ELLEN. A DEMOKRATIKUS MEGÚJHODÁSÉRT - A SALOM független magyar zsidó békecsoport állásfoglalása ­Az ország gazdasági és politikai állapota már-már válságos. Mindenfelől a mélyreható reform sürgető követelése hallatszik. Most mutatkoznak meg a következményei annak, hogy a kormányzat az elmúlt évtizedekben erőszak és manipuláció utján, a maga hatal­mának zavartalansága érdekében látszatmegoldásokat kényszeritett a társadalomra, és elmulasztotta létrehozni a fejlődés egészséges, szilárd alapjait. A tisztázatlan múlt­ból kibomló fejlődés olyan tisztázatlanságokkal és kuszaságokkal volt terhelt, amelyek veszélyek forrásai ma, amikor ez a fejlődés megállt. E veszélyek egyike a faji és nem­zetiségi gyűlölködés, mely ellen fel kivánjuk emelni a szavunkat. Állásfoglalásunkat olyan időpontban tesszük közzé, amikor a magyar közélet két esemé­nye is emlékeztet az e vonatkozásban társadalmunkra háruló erkölcsi kötelezettségre: e napokban avatják Budapesten Raoul Wallenberg emlékművét és ugjancsak e napokban ülé­sezik a magyar fővárosban a Zsidó Világkongresszus Végrehajtó Bizottsága. Wallenberg, a fiatal svéd diplomata a fajgyűlölet magyarországi tobzódásának legsöté­tebb időszakában, 1944-ben magyar zsidók tizezreit mentette meg önfeláldozó és bátor küzdelemben, mig végül ő maga esett áldozatul egy olyan rendszernek, a sztálinizmusnak, mely a gyűlölködés egy másik fajtáját, az osztálygyülöletet tette hitvallásává. A Zsidó Világkongresszus vezető testületé most első Ízben tartja ülését kelet-európai kommunista országban, abban a régióban, ahonnan alig ötven éve száz- meg százezerszám hurcolták halálba a zsidókat és ahol még ma is akadnak hivatalos propagandisták, akik valamiféle "nemzetközi zsidó /vagy cionista/ összeesküvés" meséjével igyekeznek sötét hatalmi célok érdekében félrevezetni a hiszékenyeket. Csak a demokrácia fegyvereivel A magyar gazdasági élet súlyosbodó nehézségei egyre nagyobb tömegekben érlelik meg az elégedetlenséget. A kormányzat kellő előrelátás nélküli gazdaságpolitikája, felemás in­tézkedései, a KGST iránt vállalt túlzott kötelezettségei folytán szembeszökővé váltak az 1956 utáni gazdasági és politikai fejlődés alapvető gyöngéi, torz keretei és hibás arányai. Ugyanakkor a politikai demokrácia hiánya, a pártdiktatura kizárta a bajok nyilt és őszinte feltárását, megvitatását, amig nem volt késő. Ezek a bajok uj réteg gyanánt rakódtak az 1956 előtti Rákosi-diktatúrából ránk maradt bajokra, amelyek alatt viszont az 1945 előtti félfeudális, majd fasisztává lett rendszer kárhozatos hagyatéka húzódott meg. A diktatúra 1948 után ránk törő terrorja meggátolta e legrégebbi problémák egészséges megoldását, a belőlük felgomolygó szellemi mérgezőanya. gok hatástalanítását, az 1956 utáni ellenforradalmi terror és a nyomában bekövetkező hazug és diktatórikus konszolidáció pedig a közben felgyülemlett és a nemzet testét- lelkét gyötrő problémák eszmei tisztázását akadályozta meg. így maradt a társadalom széles tömegei számára tisztázatlan az a kérdés is, hogy mi a zsidóság szerepe az 1945 utáni fejleményekben, kivált pedig ma. A hatalom propagandá­jának /ha egyáltalán érinti ezt a kérdéskört/ nincs hitele, szóvivői szájából _______________ _______Is

Next

/
Oldalképek
Tartalom