Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
megszöknének, maga ad számot róluk. ' 1 0 Négy év múlva bizonyos Rácz Radoszláv halála miatt elfogatott feleségét és leányát a börtönből feltételesen kiengedték, mivel egy rác csizmadia és Gyulai István kezességet vállalt értük háromszáz forintig, oly formán, hogy ö értük kezesek is lesznek Rácz István felesége. 3" Asylum - egyházi menedékjog - is előfordult Eger város gyakorlatában. Az 1756. évi Szent Mihály napi vásárban a 18 éves Varga, másképpen Gucza István három barátjával a Hatvani kapu előtt felállított sátoros kocsmában botokkal megtámadta a Gömör megyei Telgárdról származó „deszkás tótók" társaságát és agyba-főbe verték őket. Gucza István egyikőjüket, a helyszínről menekülni akaró Szmaros Györgyöt utolérte és kapával agyonütötte. A többi megtámadott is kisebb nagyobb sérülést szenvedett. A vétkesek, köztük a gyilkos is, a ferences rend kolostorába menekült és asylumot kért, s bár a fiscális kérésére, aki a garázdákat gyilkossággal vádolta, börtönbe vitték, de mivel a bűnösök egyházi menedéket kértek, ezért a püspöki szentszék olyan határozatot hozott, hogy a rabok az asylum szabadsága alá tartoznak és „ellenük sem halálos, sem pedig valami tagvesztő büntetést hozni nem lehet". Ennek eredményeképpen a törvényszék 1757. április 4én olyan határozatot hozott, hogy bár Gucza István a gyilkosságot elkövette, s ezért halált érdemelne, de mivel egyházi védelem alatt áll, ezért katonának adják. Tettestársai hasonlóképp bűnhődtek, kivéve egyiküket, akit testi hibája miatt úriszéki döntéssel 50 pálcaütésekre ítélték, amit elkövetkező Szent Mihály napi vásáron kellett elszenvednie. Az ítéletet a város magisztrátusa hajtatta végre. 31 2 A városi tanács 1774. április 7-i tanúkihallgatásakor Raffai Mátyás vallotta azt, hogy félelmében, hogy megfogják, beszaladt virágvasárnap a Barátokhoz és három napig ott volt. Mivel azt mondták neki, hogy talán feledékenységbe mégyen a dolog, kijött onnan". Ugyanis az történt, hogy egy más oknál fogva elhunyt férfivel halála előtt 18 nappal részegen összeverekedett, és megrémítette a két eset egymásutánisága. 31 3 A vizsgálati szakasz a vallomások felvételéből, a bűnjelek gyűjtéséből, esetleg orvosi szemléből állott. A városi tanács a gyanúsított vagy a tanúk kihallgatása során feltett kérdéseket, a megtudott adatokat a korszak elején a tanácsülési protocollumba vezettette be. Később külön jegyzőkönyvbe foglalták az „inquisitio" vagy „examen" tartalmát. A vallomások meggyorsítását előre kidolgozott kérdések szolgálták, amelyek a kihallgatott személyi körülményein kívül a cselekmény részleteire vonatkoztak. Az egri magisztrátus által írásba foglalt jegyzőkönyvek első kérdése a vádlott vagy tanú személyi adataira vonatkozott, hogy hívják, hová való, milyen vallású, hány esztendős, milyen társadalmi jogállású, élnek-e a szülei, s kik azok, van-e férje vagy felesége? Ezt követte, ha a vádlott volt az illető, hogy miért fogták el és hol? Mikor és pontosan hol történt a bűncselekmény? Hogyan történt? 31 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 135. 31 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 362. 31 2 HML Eger v. ír. V-l/b/44. B. XXXI. a. 33. 31 3 HML Eger v. ir. V-l/a/75. B. LII. a. 48. 83
