Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
A VÁROS NÉPESSÉGE 1687-1848 KÖZÖTT
szőlőjében végzett munkáért kapott napszámbérből éltek. A belváros lakosságának 17,52%-át a külvárosokénak pedig 32,7%-át tették ki. Az Egerben 1785-86-ban összeírt 3667 családfő közül 692 (18,87%) foglalkozott kézmüvesiparral. A belváros 1103 családfője közül 403 (36,54%), míg a külváros 2564 családfőjéből 289 (11,27%). Az egész városban élő nemesek 16%a, a polgárok 77,49%-a, a polgárok felnőtt leszármazottjainak 10,98%-a, a parasztoknak csak 1,93%-a, a házi és kerti zsellérek 14,37%-a és az ún. egyéb kategóriából 6,15% volt kézműves. Világosan látható, hogy a polgárság döntő többsége kézmüvesiparból élt, a többi társadalmi kategória képviselőinek megélhetésében jóval kisebb volt ennek a jelentősége. Ezt a megállapítást megerősíti az adatoknak más szemszögből való csoportosítása. A 692 kézműves családfő közül 28 fő (4,05%) nemes volt, 427 (61,71%) polgár, 19 (2,75%) polgár felnőtt leszármazottja, 23 (3,32%) paraszt, 172 (24,85%) házi és kerti zsellér és 23 (3,32%) az egyéb társadalmi kategóriába sorolható. Érdemes külön szemrevételezni, hogy hány fő megélhetése kapcsolódott szorosan a kézmüvesiparhoz. A 692 kézműves 2751 családtagot tartott el, tehát összesen 3443 fő élt kézmüvesiparból. Hozzá kell tenni, hogy a kézművesek megközelítőleg 1/3-a rendelkezett kisebb-nagyobb szőlőterülettel is, s megélhetésükhöz ez is hozzátartozott. A XIX. század első fél évszázadának demográfiai adatai sem tekinthetők megbízhatóbbaknak a megelőző száz esztendőénél. Az egri egyházmegye schematismusai 1806-tól a plébánosok jelentésén alapultak. Pontosságuk azon múlt, hogy a plébános mennyire tartotta számon a plébániája területén lakókat. Nyilvántartása csak a római katolikusokról volt több-kevesebb pontossággal, a más hiten lévőkről nem. Az első években a schematizmusok csak a római katolikusok számát közölték. 1821-től az ortodox görögök és rácok, majd 1842-től a reformátusok és az izraeliták, 1848-ban pedig az evangélikusok számát is. A nem katolikusok száma ugyan becslésen alapult, de a közölt adatokból tendenciák megállapíthatók. A római katolikusok száma, ha kis mértékben is, de folyamatosan nőtt az 1810. évi 16039-ről 38 év alatt 18265-re, ugyanakkor rohamosan csökkent a városban lakó ortodoxok lélekszáma az 1821. évi 344-ről 99-re. Az 1842-ben először közölt izraeliták száma viszont a schematizmisok adatai szerint erőteljesen nőtt 1842 és 1848 között, 175-ről 419-re. 9 4 Az a tanácsülési jegyzőkönyvek bejegyzéseiből is kitűnik, hogy igen intenzív beköltözésük történt. 9 5 Ha összevetjük az 1720-1850 közötti hosszú időszak adófizetői, becsült, más szerzők által közölt és a schematizmusokból ismerhető adatsorait, akkor egyértelmű, hogy 1775-1785 tájáig a népességnövekedés igen erőteljes volt (az 1739-1741-es pestisjárvány is alig okozott törést), azt követően viszont, 1785 és 1850 között 16882-ről 19529-re, tehát 65 év alatt 2647 fővel nőtt a város 9 4 Az Egri Főegyházmegye Schematismusa 1810. év 42., 1821. év 52., 1824. év 53., 1825. év 54., 1827. év 56., 1834. év 71., 1835. év 87., 1836. év 84., 1838. év 86., 1840. év 39., 1842. év 100., 1844. év .35., 1845. év 93., 1846. év 96., 1847. év 92., 1848. év 92. 9 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/109-117. 35
