Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
1698. november 3-án a bíró és a perceptor részére a tanács még egyaránt utasításba adta, hogy az 1696. és 1697. évi porciót szedjék be a hátralékosoktól. 1703. május 8-án vitézlő Kis Márton Ferenc városi hites perceptornak a nagy és a kis tanács együttes ülésén határozták meg a feladatait. Kötelessége volt a város „portionális quantumáf és mindennemű jövedelmeit beszedni, azt a főbíró megbízása szerint a város hasznára, szükséges dolgaira és nem helytelen célra kiadni. A kiadott pénzekkel és javakkal el kellett számolnia, akiktől pedig valamit beszedett, arról köteles volt az illetőnek nyugtát adni. Segítségére rendelték a porció beszedésében Losovits Andrást. 18 0 A perceptorok nemcsak készpénzt, hanem természetbenieket is kezeltek. 1714. augusztus 28-án, aratás után a város perceptora, Lóczy Mihály kifizette a főbírónak, a belső tanács tagjainak és akiknek járt, többek között saját magának is a szolgálatuk után járó búza járandóságukat, aminek egyúttal máriásban megadta a pénzbeli értékét is. 18 1 A perceptorok személyére olykor ugyan a földesuraság is tett javaslatot, s akkor választották őket, de többnyire a városi tanács nevezte ki, irányította, ellenőrizte, évente számadást kellett készíteniük, ha pedig hivatalukból eltávoztak, tevékenységükről el kellett számolniuk. 1710. augusztus 27-én számon kérték Brezovay Mihály perceptoron, hogy az 1707. és 1708. évi restanciával nem tudott elszámolni. A volt perceptor a háborús idők szegénységével magyarázta, hogy nem tudta beszedni az adót. 1729. december 16-án a tanács Mercz János és Proszik Antal tanácsnokokat küldte ki a város 1724. és 1725. évi perceptorának házához annak elszámoltatására, mert az eltelt négy év alatt sem számolt el még 594 forinttal. Súlyosbította a helyzetet, hogy a tanács által a végső elszámolási időként megjelölt időpontban sem jelent meg a tanács előtt. A két tanácsbéli a volt perceptor házában talált ládákat lepecsételte és a városházára felvitte, hogy amíg az ügy le nem záródik, addig ezek az értékek ott maradjanak. 18 2 A város pénzeiért vagyonával kellett felelnie. A súlyos felelősséget mutatja, hogy a XIX. században már alkalmazása előtt számot kellett adnia vagyoni helyzetéről, s csak akkor foglalhatta el a hivatalt, ha vagyona legalább annyi volt mint a kezelésére bízott kasszában megforduló összegek. Magánvagyona mintegy biztosíték („cautio") volt a város számára. 18 3 1820-ban először már két tisztviselő látta el feladatait, az adószedő a hadi- és házipénztárat, a gazdasági pénztárnok pedig a gazdasági pénztárat kezelte. Vásárbírák Az 1690-ben készített első egri összeírás a 268. számnál említi Szabó Mihály magyar, a 337. számnál Horváth Gergely újkeresztény vásárbírót {judex 18 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/1. 9-10., 307. 18 1 HML Eger v. ir. V-l/b/6. B. V. 73. 18 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 133., V-l/a/10. 136-137. 18 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/96. 125. 54
