Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE
A belső tanács 1739. június 12-i határozata alapján a kistanács tagjai vizsgálták meg, hogy vannak-e a városban olyan idegen emberek, akik nem rendelkeznek itt-tartózkodási engedéllyel, és ha így volt, akkor azokat eltávolították. 14 3 Feladatuk volt az adóigazgatásban való részvétel is. 1765. február 24-én a belső tanács elrendelte, hogy a nőtlen legények összeírására a kis tanácsból menjek kiküldöttek, mégpedig negyedenként két fő. 14 4 Az 1760-as évek végétől, de pontosan meg nem állapítható időpontban megkezdődött kiszorításuk az említett városi - főként gazdasági - hivatalokból. Ennek első nyoma az, amikor 1770. január 5-én kimondta a belső tanács, hogy a malombírói tisztséget egy előző határozat alapján a következő 1771. évtől már csak sajat tagjai tölthetik be. 14 5 Az 1786. január 9-i tisztújítás kapcsán a külső tanács tagjai beadványt írtak a belső tanácshoz. Ebben kifogásolták, hogy nemes Farkas János bíróságától (1777-1785) fogva a külső tanács tagjai kiszorultak a kisebb tisztségekből. Ebben már nemcsak a malom-, borbíróság, templomi és ispotály gondnokság elvesztését, hanem a fürmenderi hivataltól való megfosztásukat is sérelmezték. 1786. május 2-i tanácsrendeletből kitűnik, hogy a külső tanács tagjainak nagy szerepük volt a tüzesetek elleni védekezésben. Elrendelték, hogy a külső tanács tagjai vizsgálják meg a város kéményeit. 14 6 Úgy tűnik, hogy a külső tanács súlya akkor növekszik ismét, amikor felerősödik a város úrbéri és felszabadulási pere. Az 1787-1795 közötti időszakban szerzik vissza a kisebb tisztségeket, majd 1805-től kezdve csak egyes fontosabbnak tartott esetekben, majd 1822-től egyre gyakrabban egy időben tartja üléseit a belső tanáccsal, s ilyenkor a jegyzőkönyvek hangsúlyozzák, hogy a határozat a kettős tanács akaratából született. 14 7 Meg kell jegyezni, hogy van, amikor ez együttszavazást is jelentett, de nem egy helyen ülésezést, mert a városházán ekkor még nem volt megfelelő nagyságú terem a közös ülésezésre, hanem külön volt terme a belső és külön a külső tanácsnak. Bíró A város legfőbb tisztségviselője, a belső tanács vezetője volt. Feladatai többségükben megegyeztek a belső tanács feladataival, annyi különbséggel, hogy azokat vagy a belső tanáccsal, vagy meghatározott számú tanácsnokkal, vagy esetenként kisebb hivatalnokokkal együtt kellett elvégeznie, de voltak külön tisztségéhez kötött feladatai is. így tevékenysége igen sokrétű volt, s kapcsolódott a bíráskodáshoz, a közigazgatáshoz és a város gazdasági irányításához. 14 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/12. 160. 14 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/24. 16-17. 14 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/30. 13. 14 6 HML Eger v. tjkv. V-l/b/111. B. LXXIII. B. 260. 14 7 HML Eger v. tjkv. V-l/a/41. 1-4., V-l/a/42. 1-4., V-l/a/68. 253., V-l/a/69. 216., Vl/a/81. 3-14. 46
