Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

VI. A bormérés iránti 6. panaszra nézve, miután a III. pontnál a hóstyák is a szerződésben foglaltattaknak lenni ítéltettek, ennélfogva a szerződés 6. pontjának nyilvános tartalmához képest Szent Mihály naptól kezdve első januariusig minden egyes lakosoknak csak egy-egy korcsmájában szabad lészen az egri szőlőhegyeken termett boroknak, a városnak különösen még az a bornak is méretése első januariustól utolsó martiusig, csak maga a városi község mérhetend máshonnan hozott borokat is, főképp akkor, ha az egri bor hiányzana. A méhsört egész éven által a városnak szabad méretni, az esztendő többi részeiben, úgymint április 1-napjától Szent Mihály napig csak az uradalmi korcsmákban lészen szabad, mind a természetes, mind az égett bornak (pálinkának) mérései, továbbá a sernek méretése egész éven által csak az uradalmakat illeti, valamint serháznak a belvárosban alkalmatos helyen felállításra is. Végre ha a pálinka mérést vagy ehhez hasonló jövedelmeket az uradalmak haszonbérbe akarnák adni, ezeket minden más magányos személyek előtt a városnak fogják haszonbérbe kiadni, mindezek tehát e pontra nézve bíróilag megállapítanak. VII. A szerződés 7. pontjából kitetszik, hogy az uradalmak nem a mészárszéki jogot, hanem a mészárszékeknek kezelését (administrationem) engedték által a városnak. Céhnek felállítása és azon kötelesség mellett, hogy a város minden nagyobb állattól öt font faggyút adjon az uradalmaknak, a mészárosok pedig ugyanazon állatoknak fél nyelvét az uradalmaknak adják, fele a városnak maradván. Nem lévén tehát a városnak mészárszéki joga a szerződés által megengedve, az akkori időben gyakorlott faggyú és fél nyelv adása helyébe pedig pénzbeli haszonbérletre lépvén a mészárszéki kezelésekért, illetőleg céh állításért a városnak tettleg engedett egy mészárszéknek további meghagyásán túl a város többet nem követelhet, azért e pont iránti követelése meg nem ítéltetik. VIII. A szerződés 8. pontjában említett vásári jövedelmek a kötő feleknek a 67. számú levélből is kitűnő közös megegyezésével a 24. szám alatti kiváltság szerint kizárólag a város községére ruháztatván át, e tekintetben az uradalmak által tett követelésnek helye nem találtatik. IX. A város által a szerződés 9. pontjánál fogva követelt vérbíróság gyakorlása iránt, ugyanazon szerződési pontban vérbírósági jog az uradalmaknak tartatván fel, és annak gyakorlásában a városi tanácsnak alkalmazásával, valamint a vádlottak elfogásával és az ítéleteknek végrehajtásával a városi tanácsnak is engedtetvén rész. Minthogy kiváltságilag az uradalmakat illető ezen jog bíráskodási részének is gyakorlatába a városi egész tanács a gyakorlatilag, szavazattal alkalmazott két tanácstag mint képviselő által részt vesz, a vádlottak elfogatása és ítéletek végrehajtása pedig egyedül a városi tanács mellett vagyon, és így a szerződésnek e pontbani rendelete annak eredeti értelmében teljesíttetik, ezen oknál fogva az úriszéknek e pont iránti ítélete oly módosítással hagyatik helyben, hogy valamint a rabtartási, úgy a végrehajtási költségeket is az uradalmak és város közösen viseljék. X. A szerződés 10. pontjából származtatott városi panaszra nézve az uradalmaknak és plébánosnak adni szokott ajándékok tekintetében az úriszéki ítélet oly világosítással hagyatik helyben, hogy a város közönsége a gyakorlat szerint ajándékokat az érseknek beiktatásakor mindig tartozik ajánlani, máskor pedig, 167