Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
járvánnyal szemben. A tanács itt már egyértelműen a felsőbb utasítások végrehajtójaként járt el, akár a zárlatot, akár a karantént nézzük. 59 7 A közegészségügyhöz tartozott a köztisztaság is, ami magában foglalta az utak, a vizek tisztaságának felügyeletét, valamint az állattartás és a mészárszékek szabályozását. Az 1697. évi Fenesy püspökhöz küldött városi irat mind az utak, mind a vizek állapotára panaszkodik. Javították a város köztisztasági helyzetét a XVIII. század második felében megindult útépítések. Barkóczy püspök külön rendeletet hozott 1759-ben a sertéskondák belvárosi tartása ellen. 59 8 A mészárszékeknél a tanács elsősorban arra felügyelt, hogy ne szennyezzék környezetüket és ne áruljanak romlott húst. 59 9 Egernek a XVII. század végén egy, a XVIII. század közepén öt temetője volt. Az irgalmas rendi kórház melletti temető Mária Teréziának a lakott településterületen belüli temetést megtiltó rendelete nyomán szűnt meg, a Szent Rókus, a Fájdalmas Szűz (a Hatvani), a Kisasszony és Szent Donát temetők a korszak egésze alatt fennálltak. A temetők egyházi tulajdonban voltak, így csak karbantartásuk és működési feltételeik biztosítása volt a városi magisztrátus feladata. Területük elhatárolását egyfelől a temetők körül ásott árokkal, másfelől ténylegesen létrehozott kerítéssel biztosíthatta. Handler György plébános 1719. szeptember 15-én kérte a várostól, hogy a Makiári kapu előtt lévő temetőt keríttesse be, amit a város a szegénységére hivatkozva nem vállalt. 60 0 A temetések lebonyolítására a XVII. század utolsó éveiből, valamint a járványok idejéből van adatunk. 1698. február 24-én a város két sírásót szerződtetett, akiknek munkabérét a városi pénztárból fizették. 60 1 59 7 Müller 1979. 30. 59 8 HML Eger v. ir. V-l/b/47. B. XXXIII. 39. 59 9 HML Eger v. ir. V-l/b/41. B. XXVIII. 112. 60 0 HML Eger v. tjkv. V-l/a/7. 34. 60 1 Breznay II. 1934. 56. 135
