Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
majdani tanár fizetésének (200+48 forint) felét a város az „iskolaalap önkéntes felajánlásainak" kamataiból hajlandó fizetni, mely célra egyúttal gyűjtést is elrendelt. A gyűjtés eredményeként január 21-én már 2065 forint folyt be a város pénztárába a rajziskola létrehozására. 57 2 A király 1828. február 13-án keltezett leiratában jóváhagyta a rajziskola létrehozásának tervét, majd Pyrker érsek pályázati kiírását Joó János szegedi „rajzprofessor" nyerte el, s az érsek gondoskodott a céhlegények és inasok magasabb szintű képzését szolgáló rajziskola líceumi elhelyezéséről és felszereléséről. 57 3 A céhek vezetői viszont nem támogatták a rajzoktatást, s ezért 1830-ban a tanács olyan határozatot hozott, hogy a mesterek inasaikat minden kifogás nélkül tanulni elbocsássák, sőt kötelezzék. 57 4 1834-ben Joó János és a céhmesterek ismét ellentétbe kerültek egymással, mert - szemben az újabb jelentős érseki támogatással - az asztalosok, lakatosok és üvegesek nem voltak hajlandók ingyenes munkával hozzájárulni az iskola jobb felszereléséhez, s ezt a magisztrátus előtt is kinyilvánították. 57 5 A városi tanács küldöttsége 1843. április 3-án azzal a kéréssel kereste fel Pyrker János érseket, hogy támogassa egy „vasárnapi iskola" felállítási kérelmüket. Az iskolában a mesterlegények és az inasok ünnep- és vasárnapokon a legszükségesebb tudományokat tanulhatnák. Pyrker azt javasolta, hogy a vasárnapi iskola a rajziskolával együtt kerülhetne elhelyezésre. A városi tanács ezt követő ülésén elhatározta a vasárnapi iskola felállítását. A megvalósítás elég vontatottan haladt, mert a nagyprépost csak 1846 januárjában jelentette Pyrkernek a vasárnapi iskola megindítását. 5 7" Gyámügy ,Az árván maradt kiskorúak személyi és dologi jogait a szokásjog és a törvények határozták meg. A gyám kinevezése jogi aktus, melynek megvalósítója a helyi hatóság volt, így a városi hatóság jogalkalmazó szerepet kapott a gyámügyek kezelésében," 57 7 Az egész korszakban igen alacsony volt az átlagéletkor, s így gyakran az egyik vagy mindkét szülő meghalt, mielőtt gyermekei a felnőtt, jogképes kort elérték volna. Ebben az esetben gondoskodni kellett az árvák felneveléséről, vagyonának kezeléséről, annak gyarapításáról. Az természetes volt, hogy az életben maradt szülő lett a gyámja és nevelője saját gyermekeinek. Ha egyik szülő sem élt, akkor a tanács valamelyik közeli rokont vagy általa alkalmasnak talált személyt bízta meg az árva gyámságával. Kezdetben a tanács saját tagjai közül 57 2 HML V-l/b/350. B. CLXXXII. 132. 57 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/94. 1827:1792., Eger v. ir. V-l/b/350. B. CLXXXII. 4., 132., 372., 433.,Sugár 1987. 105. 57 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/97. 1830. 1814. sz. 57 5 HML Eger v. tjkv. V-l/a/97. 1830. 1814., Eger v. ir. V-l/b/399. 1834:1031. - A rajziskolát Pyrker érsek 1843-ban áthelyezte a város Kacsa nevü kocsmájának átalakított épületébe. - Sugár 1987. 106. 57 6 Sugár 1987. 139., HML Eger v. tjkv. V-l/a/111. 49. és 55. 57 7 Szabó 2001. 80. 131
