Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
értéke különböző volt, így nem azonos összeget kellett minden évben fizetnie a városnak. 1728-ban egy portára 399 forint 54 krajcár esett, 1753-ban 580 forint 58 krajcár, 1794-95-ben pedig 688 forint 50 krajcár. E szerint fizette a hadipénztárba a város az adót, mégpedig téli és nyári félévek szerint. 55 0 A város két adókasszát működtetett, az állam részére a hadipénztárba, saját maga működésére pedig a házipénztárba szedte be az adót (cassa bellica, illetve domestica). De csak egy összeírást készítettek minden évben, melynek utolsó két rovatában kitöltötték, hogy az adófizető személyre kivetett összegből mennyit fizet a házipénztárba és mennyit a hadipénztárba. A XIX. században előfordult, hogy a hadipénztár kiadásai meghaladták a kivetés összegét, ilyenkor a tanács a házipénztárból vett kölcsön a hiány pótlására. Ilyen eset volt 1811/12-ben és 1820/2l-ben is. 55 1 A város tanácsa az adóalanyok fizetési képessége alapján vetette ki a lakosokra az adót, melynél figyelembe vették gazdasági állapotát, jövedelmeit. 1694-től vannak összeírások a város levéltárában, de csak 1714-től készülnek egységes elvek szerint, azután korszakunk végéig csak kisebb változtatások történtek. Az összeírások városrészek szerint, a lakóházak és egyéb ingatlanok sorrendjében tartalmazzák a háztartásfők nevét, a név mellett az adott háztartásban élő, adófizetésre kötelezett személyek számát, melyek közé (név nélkül, csak szám szerint) besorolták a 18 éven felüli férfiakat is. Feltüntették, ha az illető nemesi jogállású vagy egyházi személy volt. Külön sorba írták össze a zselléreket, vagyis a más házában bérlőként lakókat. Az ingatlantulajdonosoknál feljegyezték a belső telek nagyságát is. A további rovatokban regisztrálták az adóköteles személy foglalkozását (mesterség, kereskedés stb.), majd állatállományát, gabona- és szőlőtermését. A szőlőterület nagysága igen ritkán található meg az adóösszeírásokban, a XVIII. században csak 1727-ben. Az összeírások jelezték azt is, ha valaki valamilyen okból mentesült az adó alól. Nem fizettek személyük után a nemesek, a földesurak katonái, hajdúi, szolgái, kerülői, a maguk ellátására is képtelen öregek és nyomorultak. 55 2 „Az összeírásokat a XVIII. század első felében a polgári évvel azonosan csinálták, 1753/54-től a katonai időszámítás szerint, ami október 31-gyei zárta az évet (kivétel 1766, 1770, 1771 és 1772). A város ragaszkodott ahhoz, hogy szüret után hajtsa végre az összeírást, hiszen a lakosság döntő többsége a szőlőtermelésből élt." 55 3 A XVII. század végén és a XVIII. század elején az adózókat az összeíráskor megeskették arról, hogy valós adatokat mond vagyoni helyzetéről és jövedelméről. Az adóösszeírást a tanács tagjai és a tisztségviselők, többnyire a nótáriussal és a perceptorral - a tizedesek, illetve a fertálymesterek kíséretében - együtt végezték, később, az 1750-es évektől a kistanácsbeliek és fertálymesterek 55 0 Breznay I. 1933. 109. 55 1 HML Eger v. ir. V-l/b/257. B. CXLVIII. b. 785., V-l/b/300. B. CLXIV. b. 1357. 55 2 HML Eger v. öi. V-4/a és az V-4/a/16. öi. 316. 55 3 Breznay I. 1933. 111-112., Eger v.öi. V-4/a/57. 61-64. 127
