Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
1816. április 17-én érseki dékán ír a tanácsnak a hegykerülök bérezésével kapcsolatban, amely elfogadta a dékán javaslatát, és 150 forintra emelte a kerülök bérét. Megismételte a kerülők eddigi feladatait. Hangsúlyozta, hogy a vadászat is tilos a szőlőhegyeken, mert az lehetőséget biztosít a károkozásra. 51 2 A hegyrendészet szervezetében 1848-ig nem történt már változás. A hegyrendészet működéséről a XIX. század általunk vizsgált időszakából is maradtak fenn nemcsak a számadási adatok, amik többnyire a szőlőkbe tévedt állatok utáni bírságokat tartalmazzák, hanem akták egyéb súlyosabb ügyekről is, amit már a tanács tárgyalt. Ezek azonban inkább magánjellegű gondokat súlyosakat és kevésbé súlyosakat - tükröznek, nem pedig a hegyrendészetnek a működési rendszerét minősítik. Ezért e hegyen csak jelezzük meglétüket. 51 3 Legelők, legeltetés Eger gazdasági életében csak kiegészítő szerepe volt az állattenyésztésnek, sőt súlya egyre csökkent, éppen azért, mert a legelők biztosítása egyre nagyobb gondot okozott a város magisztrátusának. 51 4 A Fenesy-féle szerződés megkötésekor a lakosság még megfelelő nagyságú szabad legelőterületekkel rendelkezett a város határában. 1713-ban viszont már biztos, hogy az addig szabadon birtokolt legelőket kénytelen volt a káptalantól bérbe venni. A XVIII-XIX. század folyamán az egriek többnyire az almagyari, a tihaméri, a szalóki és a hevesi határokban béreltek legelőket, mégpedig egyre növekvő évi összegért (1713:30, 1718:40, 1720:50 rénes forint). 51 5 A legeltetési engedélyt a magisztrátusnak évente meg kellett újítani. Az úrbérrendezés időszakában ráadásul városkörnyéki, püspöki-káptalani kézen lévő falvakhoz területeket csatoltak, vagy az addig egri lakosok kezén lévő területeket szétosztották a helybeli jobbágyok között. Ez történt 1783-ban az Ostoroson lévő, s Eger lakosai által használt legelővel, valamint a szalóki határban, Kocson és Tekse-Szalókon. 5l í' Új püspök, majd érsek beiktatásakor mindig újra kellett kérvényezni a legelők bérletét. Erre utal a város tanácsának 1809. április 23-án keltezett levele, melyben kérik Fischer István érseket, hogy engedélyezze Eger város Rác és Makiári kapuin járó csordáinak a szőllőskei pusztában, a baktai csutajban és Felnémeten lévő nyári legelőn, bizonyos fizetés mellett, a legeltetést. 1828-ban a felnémeti, a baktai és a szőlőskei legelőért már 140 forintot kellett bérleti díjként fizetni. 51 7 A legelők kérdését végérvényesen csak 1854-ben sikerült rendezni. Bartakovics Béla egri érsek, a káptalan és Eger város között kötött 1854. december 51 2 HML Eger v. ir. V-l/a/274. B. CLV. b. 455., 518. 51 3 HML Eger v. ir. V-l/b/280. B. CLVII. b. 480., V-l/b/317. B. CLXX. a. 708., Vl/b/335. B: CLXXVI. b. 2330. 51 4 Nemes 1975. 47-49. 51 5 HML Eger v. ir. V-l/b/ B. V. 14., B. VII. b. 13., V-l/b/ B. IX. a. 43. 5, 6 HML Eger v. ir. V-l/b/ B. LXXIV. a. 374. 51 7 HML Eger v. ir. V-l/b/ B. CLXXXII. 429. 120
