Nemes Lajos: Eger város önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 16. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖRE
egri püspök, majd érsek személyében. A megye autonóm bírói joghatóságát a sedrián gyakorolta, de a vizsgálatok lefolytatása és különösen a végrehajtás azonban szükségszerűen gyakran városi területen történt. Az 1730-as évektől Eger lett vármegyeszékhely is. A megye itt tartotta közgyűléseit, tisztségviselői vagy állandó lakóhellyel, házzal rendelkeztek a városban, vagy gyakran, ahogy hivatali feladataik szükségessé tették, hosszabb ideig itt tartózkodtak. A nemesek peres ügyeiben tanúvallatásokat és végrehajtásokat végezhetett a megye városi területen is (ez a nemesek városi ingóságaira is kiterjedt). A többi vármegyével való kapcsolat leggyakrabban a bűnüldözéshez kapcsolódott. 1787. január 13-án keltezte Esztergom-Komárom vármegye azt a körözőlevelét, melyben a lopás és gyilkosság miatt levelesített Balogh József nevű cigány személyleírását közölték a magisztrátussal. 40 1 A város viszonossági alapon végzett különböző kivizsgálásokat, tanúkihallgatásokat más vármegyéknek. Ennek ellenpontjaként azok is folytattak vizsgálatokat Eger tanácsának megkeresésére. Eger magisztrátusa mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási ügyekben élénk és kölcsönös kapcsolatban állt más városokkal. Ezek az összeköttetések alkalmi jellegűek voltak. A XVIII-XIX. században igen sok település kapott vásártartási jogot, amiről gyakorlati okokból értesítették egymást. így pl. 1748. június 7-én jegyezték be a város jegyzőkönyvébe és egyúttal ki is hirdették, hogy Csongrád városában mely napokon tartanak vásárokat. 40 2 1706-ban szőlőhegyi statutum kibocsátása ügyében kért segitséget Beszterce városa. A kérésre Eger város megküldte ,jzőlö parancsolatját", melyet 1706. május 2-i átiratában Beszterce tanácsa megköszönt. 40 3 A városok elég gyakran kértek információt egymástól örökösödési ügyekben. 1787. január 2-án Károlyfehérvár magisztrátusa kért felvilágosítást Obermayer Ferencről, aki onnan 16 évvel korábban, mint szabólegény vándorlásra eltávozott, s nagy összegű örökséghez jutott. 40 4 1832-ben a pesti tanács fordul Egerhez Horváth István pesti takácsmester örökösödése ügyében. Lett volna egy másik örökös is, az egri születésű Johann Skalnitzky. Az ő halotti levelét viszont Grác városa állított ki Eger magisztrátusa részére 1827. március 27-én, melyben közölték, hogy 1794-ben elhunyt a koblenzi csatában. 40 5 A másik gyakori eset az volt, amikor a városok adósság behajtása ügyében keresték meg egymást. 1832. november 10-én a gölnici magisztrátus fordult Eger tanácsához egy gölnici születésű, de tudomásuk szerint Egerben tartózkodó festőlegény adóssága ügyében. Adósságát elismerte és úgy távozott el Gölnicről, hogy azt egri apai örökségéből egyenlíti ki. Kérik, hogy a tanács a 34 porosz tallért 40 1 HML Eger v. tjkv. V-l/a/50. 31. 40 2 HML Eger v. tjkv. V-l/a/15. 49. 40 3 HML Eger v. tjkv. V-l/a/5. 5. 40 4 HML Eger v. tjkv. V-l/a/50. 15. 40 5 HML Eger v. ir. V-l/b/384. 1832:1823. 101
