Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
tartozott. A gazdálkodással kapcsolatos épületek és eszközök biztosítását és rendben tartását is intézniük kellett. Mindezek együttesen egyrészt a városban folyó kereskedelemnek, másrészt az ipari tevékenységeknek a szabályozását (is) jelentették. A gazdálkodásra vonatkozó szabályrendeletek és előírások a 18. század végéig egy-egy részterület adott feladatának megoldását célozták. Konkrét meghatározások voltak, amelyeket többnyire az aktuális szituáció határozott meg. A 18. század végén jelentek meg az egyes ágazatok átfogó szabályozására törekvő előírások, majd 1805-ben - földesúri segédlettel - a városgazdálkodás egészére vonatkozó rendelkezés született. Ennek az instrukciónak az első részében sorra vették a város tulajdonában lévő erdőket, szántókat, réteket és szőlőket, területüket rögzítették, és meghatározták használatukat, művelési módjukat. Ezt követően a kisebb királyi haszonvételek, a malmok, italmérés, piac- és vásártartás és az ebből származó jövedelmekre vonatkozó előírások kaptak helyet. A második részben az adminisztráció mikéntjét határozták meg részletesen, majd a gazdálkodással megbízott tisztviselők teendőiről s kisebb kapcsolódó feladatokról (ingatlanok karbantartása, a piac tisztasága) rendelkeztek. Végezetül pedig megadták a cselédek és molnárok eskümintáját. A rendelkezés egészként tekintette a város gazdálkodását, egységes rendjét, s az ügyvitel korszerűbb formáit kívánta megha* • 1T\ tarozm. Szántó, rét, legelő A város agrárgazdálkodásában jól elkülöníthetők a különböző ágazatok szabályozására hozott intézkedések. A szántó-, rét- és legelőterületek művelése a város birtokában lévő Encs s Bene pusztán folyt. A szántókat a tanács a lakosok között évenként kiosztotta, ennek elvét és gyakorlatát meghatározta. A 17. század végén és a 18. század elején házak után, azok sorrendjében határozták meg a kiosztását. 22 4 Már ekkor sem állt megfelelő mennyiségű föld rendelkezésre, hogy mindenkinek jusson, ezért bejegyezték a jegyzőkönyvbe, hogy a következő évben kivel kezdődik a földosztás. 22 5 1 7 1 7-ben a földek nagyságát már az adó mértékéhez igazították: „...minden tíz pénz taxa után egy egész kötélmérés osztassék, mely kötél húsz közönséges lépést teszen, így tehát proportionálván minden pénzre kétkét lépés föld esik, melynek rendes elosztására nyilat vetvén a Csapó utca kezdi, azután Bene s Tó (sic!) és per consequens Solymos utca." 1732-ben is az adó 22 3 HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1805. június 11.). Az instrukció teljes szövegét közli Szabó 1995-1996. 22 4 „Deliberálta a becsületes tanács ... a város földén lévő szántóföldeket ház után osszák..." HML V-101/a/l 181. p. (1685. június 1.), Kovács (szerk.) 1984. 15. p. 22 5 „A földosztás pro 2-a május praefigáltatott, mely is fog kezdődni Nagy János uramon, fel a Solymos utcán, az Almási János úr földjének." HML V-101/a/4 408. p. (1739. április 24.) 55
