Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
háza előtt az utcát annak rendje szerint rectificaltassa"), részben pedig a tanács saját hatáskörében oldotta meg („ordinárius bíró uram igazíttassa s csináltassa meg "), illetve vármegyei segítséget is igénybe vettek. 20 7 1784-ben elrendelték az egész város területén az utcák kővel való kirakását. Minden lakost köteleztek arra, hogy a háza előtti részt a hátsó szomszédja segítségével kikövezze. Aki nem tenné meg, ahelyett a bíró megcsináltatja, de a költségeket utólag az illetőn behajtja. 20 8 A munkát nem nagy ütemben végezhették, mert előírását többször is megismételték, s még az 1800-as években is rosszak az utak. 20 9 A város utcáinak 19. század eleji állapotáról az 1807. évi előírás tájékoztat a legrészletesebben. E szerint a város főutcái közül kettő van viszonylag jó állapotban, a Solymos utca kövezett (kavicsos), a Bene utca pedig két oldalon kirakott. A Csapó és Tó (Tót) utca még nagyobb munkát igényel, az első túlságosan egyenetlen, ezt kell megszüntetni, a második kezdeti része pedig sáros, és még vannak kaviccsal le nem terített részei. A mellékutcák mindegyike komoly javításra szorul, a munkálatok itt haladhattak e legkevésbé. A legfőbb problémát az jelentette, hogy az utcák vízelvezetése nem volt megoldott, sok helyen a megálló víz akadályozta a közlekedést. Az előírás elsődlegesen a további elvégzendő munkálatokat rögzítette. Két nagy feladatcsoport került meghatározásra a pontos helyek megjelölésével, az egyik az útépítések és javítások folytatása, a másik a vízelvezetés biztosítása. Mindezek az előírások már nemcsak a közlekedést, hanem a „város díszét" is szolgálták. 21 0 A városbeli patakok hidak építését és karbantartását is szükségessé tették. A közlekedési útvonalba eső helyekre fából készített hidakat állítottak, de a 18. század végétől a forgalmasabb belvárosi részre már kőhidakat készíttettek. 2" Ezek javításáról is határozatban intézkedtek. 21 2 A közlekedés országos áramába való bekapcsolódás a korszakunk végén itt is a vasútépítéssel történt. 1847. június l-jén „Városunk jobb léte, s főleg a kereskedelmi közlekedésben leendő haladás végett a vasúti társaság igazgatója azért, hogy fiók vasutat, minthogy városunk határában ahhoz megkívántató anyagok 24.), 456-457. p. (április 24.), 501-502. p. (1758. április 24.), HML V-101/a/6 502. p. (1778. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 102., 106., 116., 118., 125., 127., 129., 159160. p. 20 7 HML V-101/a/5 57-58. p. (1749. április 24.), 393. p. (1756. április 24.), 294-296. p. (1754. április 24.) 20 8 HML V-101/a/6 821-823. p. (1784. április 24.) 20 9 HML V-101/a/6 890. p. (1785. március 5.) HML V-101/a/7 180. p. (1788. április 24.), 239-240. p. (1789. április 24.), 325-326. p. (1790. április 24.), HML V-101/a/8 371. p. (1803. április 20-21.), Kovács (szerk.) 1984. 174., 186., 189., 192., 222. p. 21 0 HML V-101/b/93. Fase. CIV. 57. (1807. június 23.) 21 1 HML V-101/a/6 892. p. (1785. március 5.), HML V-101/a/7 797. p. (1795. augusztus 31.), Kovács (szerk.) 1984. 174-175., 209. p. 21 2 HML V-101/a/5 87. p. (1750. január 10.), HML V-101/a/6 813. p. (1784. április 5.), HML V-101/a/7 441. p. (1791. december 31.), HML V-101/a/8 245. p. (1801. április 23.), 371. p. (1803. április 20-21.), Kovács (szerk.) 1984. 107., 169., 196., 219., 223. p. 52
