Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE

világítást is: „Nehogy a reggeli ájtatosság alkalmatosságával az adventi napokban a roratéra járni szokott növendékek által, akik meghasogatott fákból fáklyákat csinálván, azokkal a szoros közökön az alacsony házak között szoktak járrii és nagyobb égő szikrákat elszórni, meghatároztatott, hogy még ma dobszó által ezen veszedelmes szokás tiltasson el, az általhágókat pedig példásan büntettesse meg bíró úr. "

16

8 A tanács a 18. század elején külön alkalmazottakat, tüzőröket tartott, a század utolsó harmadában pedig a baktereket bízta meg, hogy felügyeljenek a városban, a keletkezett tüzeket azonnal jelentsék, hogy annak terjedését megakadályozhassák. De szinte minden alkalmazottnak - a vásárbírónak, fertálymestereknek, lámpagyújtónak is -, aki az utcákon teljesített szolgálatot, ezt kötelességévé tették.

16

9 A tüzek oltására előírták a megfelelő eszközök készenlétben tartását, a házaknál a lakosok kádakban, hordókban kötelesek voltak vizet tartani.

17

0 A 18. század utolsó harmadában a város maga is csináltatott tűzoltó szekereket, s a céhbeli iparosokat is kötelezte 1783-ban tűzoltóeszközök (létrák, csáklyák, bőr rocskák) készítésére, majd pedig 1822-ben azok vásárlására: „...meghagyatott a céhek commissáriusának, hogy minden nagyobb számban lévő céhek egy vízi puskának, mely Pesten jutalmas áron szerezhetik, megszerzésére hathatósan disponálják."

[1

[ Azután folyamatosan gondoskodtak a beszerzett eszközöknek a karbantartásáról, az elhasználódott, tönkrement tűzoltószerek pótlásáról, korszerűsítéséről, állaguk megóvásáról. Ezeket 1813-ig a Szent Bertalan templom melletti színben tartották, de „igen dísztelen lévén" ekkor elhatározták, hogy a városháza udvarán építenek tüzoltószertárat.

17

2 A „város díszére" 1807-ben kiadott instrukció részletesen tartalmaz tűzrendészed előírásokat is. (Lásd Függelék.) A vármegye 1801-ben kelt tűzvédelmi rendelkezésének megfelelően tűzbiztost kellett a városban kinevezni, aki a város tűzvédelméért felelős. Feladata a kémények rendszeres ellenőrzése, a tűzoltás megszervezése. Az éjszakai vigyázó szeles időben dobszóval köteles a lakosok figyelmét felhívni, hogy ki-ki maga vigyázzon a tűzre. Meghatározták a tűzoltó16

8 HML V-101/a/10 187. p. (1818. december 9.), Kovács (szerk.) 1984. 273. p. 16

9 HML V-101/a/3 434-435. p. (1730. április 24.), HML V-101/a/4 317. p. (1736. május 19.), HML V-101/a/6 322. p. (1772. december 4.), HML V-101/a/ll 36. p. (1825. március 26.), HML V-101/a/14 361. p. (1843. február 1.), HML V-101/a/12 411-412. p. (1836. augusztus 16.), Kovács (szerk.) 1984. 78., 90., 152., 292., 337., 312-313. p. 17

0 HML V-101/a/4 282. p. (1735. május 14.), HML V-101/a/15 64. p. (1844. április 13.), HML V-101/a/16 153. p. (1847. március 27.), Kovács (szerk.) 1984. 88-89., 341., 350. p. 17

1 HML V-101/a/6 450. p. (1777. június 2.), 764-765. p. (1783. április 24.), Kovács (szerk.) 1984. 157-158., 168. p. HML V-101/a//10 448. p. (1822. március 23.), Kovács (szerk.) 1984. 284. p. 17

2 HML V-101/a/6 45. p. (1777. június 2.), HML V-101/a/8 67. p. (1798. május 18.), HML V-101/a/9 359. p. (1813. február 5.), HML V-101/a/10 448. p. (1822. március 23.), HML V-101/a/l 1 36. p. (1825. március 26.), Kovács (szerk.) 1984. 157-158., 216., 252., 284., 292. p. 45