Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
zeneszó mellett a fogadta a koronát, éjszakára pedig „díszkivilágítást" rendeltek el. Amíg a korona városban volt, fokozott biztonsági előírásokat vezettek be. 12 2 Városi szintű ünnepi alkalomnak számított a király születésnapja és a Habsburg-ház magyar királyságának 300. évfordulója is, melyek méltó megemlé" Í 123 kezéséról szintén külön rendelkeztek. A 19. századi határozatokban az egyházi körmenetek külsőségei is szabályozásra kerültek. 1816-ban a körmenetekben résztvevők sorrendiségét és helyét jelölték ki, 1818-ban ágyúlövésekkel emelték ünnepélyességét, 1825-ben pedig a céhek zászlóval való megjelenését írták elő. 12 4 Rendészet A város rendjének biztosítása az önkormányzat alapfeladatai közé tartozott. Az élet- és vagyonbiztonság megteremtése, a közrend és közbiztonság megőrzése, az idegenekkel szembeni eljárás meghatározása és az erkölcsrendészet mellett a gyakori tüzesetek miatt a tűzvédelem szabályozása és megszervezése jelentett munkát. Az árvízvédelmi intézkedések is tanácsi hatáskörben születtek. Közrend, közbiztonság A tanács a közrend és biztonság megteremtésére több szabályrendeletet hozott. Az intézkedések elsődlegesen a módozatot határozták meg, a tennivalók tartalmi része nem került külön megfogalmazásra, ezek az egyes rendeletek indoklásából tudhatók. 1807-ből ismerünk ugyan olyan rendeletet, mely átfogóan intézkedett erről a területről, de ebben is a mikéntje szabályozását részletezték. (Lásd Függelék.) A rend biztosításában jól elkülöníthető egymástól a város mindennapi életének közbiztonságát megteremtő intézkedések és a vásári alkalmak szabályozása. Az előbbiek a város lakói nyugalmát és biztonságát szolgálták, az utóbbiak az árusítás zavartalanságát biztosították. A tanács határozataiban leginkább a város és a lakosság vagyonvédelmét igyekezett megteremteni. Gyöngyös kül- és belterületén egyaránt szem előtt tartották a vagyonvédelmet, s egy-egy feladatkör szabályozása kapcsán szinte mindig megfogalmazódott annak biztonsága és megőrzése is, az adott ágazat szaktisztviselője pedig mindig felelős volt a rá bízott javakért. így például a vásárbíró feladata a piaci és vásári rend biztosításán túl „A külső kertre, amidőn 12 2 HML V-101/a/8 577-580. p. (1806. március 5.), Kovács (szerk.) 1984. 229-231. p. 12 3 HML V-101/a/10 506-507. p. (1823. február 8.), HML V-101/a/ll 305. p. (1827. október 30.), Kovács (szerk.) 1984. 286., 299. p. 12 4 HML V-101/a/10 44. p. (1816. június 22.), 155. p. (1818. május 20.), HML V-101/a/l 1 59. p. (1825. május 28.), Kovács (szerk.) 1984. 266., 271., 293. p. 37
