Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
forintra." 1765. április 24-én pedig a tanácsülésről vagy istentiszteletről ok nélkül hiányzó tanácsbeliek tiszteletdíjából 50 dénár levonását határozták el. 11 2 Külön foglalkoztak a hivatalviselők visszaéléseinek megszüntetésével, illetve igyekeztek olyan szabályozási rendet bevezetni, hogy ne teremtődjék alkalom a hatalommal való visszaélésekre. Mindez akkortól vált problémává, amikor a tisztségviselők már évekig hivatalukban maradtak, s ellenőrzésükre utólag került sor. A jegyzőkönyvekben kifogásolt tettek gazdasági jellegűek voltak, elsősorban egyéni haszonszerzésre irányultak, amikor a városi közösség földjeit vagy igaerejét akarták kisajátítani. 11 3 A magisztrátus hivatalszerü működésében szabályozásra került a város képviseletében szolgálati úton lévők díjazása is. Legelőször 1659-ben a fuvarköltségeket szabályozták részletesen, utak szerint sorolták fel annak nagyságát. A 18. században a napidíj és útiköltség-térítés összegét alkalmanként határozták meg, de 1813-ban már egységesen előírták mértékét: a testülethez tartozók napi 2 forint, a testületen kívüliek 3 forint napidíjra voltak jogosultak. Az egész napos határbeli szolgálat után is járt napidíj, kivéve, ha valakit hivatalból rendeltek ki, a vásári deputátusok pedig három napra fejenként 3 forint felvételére jogosultak. 11 4 A hivatalos utakról tételes költségelszámolás készítését 1795-ben írták elő. 11 5 Reprezentáció A magisztrátus hivatali működésének voltak bizonyos külsőségekben megnyilvánuló vonásai, melyek reprezentatív jellegűek voltak. Különösen érvényes volt ez a tisztújításra, azt mindig ünnepélyes keretek között tartották meg. A hivatalos rész, a választás lebonyolítása után ebéd következett, melynek részleteiről nem szólnak a protokollumok, viszont a költségeit a város számadásában mint 11 2 HML V-101/a/2 310. p., Kovács (szerk.) 1984. 34. p. HML V-101/a/6 19-20. p., Kovács (szerk.) 1984. 140. p. 11 3 1754. április 24-én „Concludáltatik ... az is, hogy a bírák a maguk privátus dolgaira a becsületes város marháit, szekereit ne hajtogassák, a maguk marháit a becsületes város kertjeiben ne teleltessék, aminemü szántóföldeket pedig a méltóságos foldesuraság a becsületes város számára excindál, azokat nem más, hanem a becsületes város számára és szükségére szántassák." HML V-101/a/5 294-296. p., Kovács (szerk.) 1984. 118. p. Az 1785. július 16-i határozatban a tanács tagjai önkényes földfoglalását tiltják meg. HML V-101/a/6 917-918. p., Kovács (szerk.) 1984. 177-178. p. 1841-ben és 1843-ban pedig az illetményföldek eladását tilalmazták. HML V-101/a/14 10. p. (1841. április 28.), 417-419. p. (1843. április 29.), Kovács (szerk.) 1984. 324., 338. p. 11 4 HML V-101/a/l 131. p. (1659. október 20.), HML V-101/a/9 376. p. (1813. május 1.), HML V-101/a/16 167. p. (1847. április 15.), Kovács (szerk.) 1984. 9-10., 252-253., 350-351. p. 11 5 HML V-101/a/7 753. p. (1795. április 22-23.) 35
