Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRE
rögzítették a beszállásolás rendjét és annak nyilvántartását. 9 3 Ritkábban fordult elő általánosabb jellegű vagy ismétlődő szabályozás a katonatartás kötelezettségét és az az alóli mentességet illetően. Ilyen volt, amikor 1772. április 29-én a libertinusok - a szabados jogállapotúak - katonatartási kötelezettségét határozták meg, majd többször adtak felmentést a tanács tagjainak és a borbíráknak. 94 Statutumot hoztak a katonai istállók majd kórház építéséről, s előírták azok karbantartási munkálatainak elvégzését. 9 5 Az ügyintézést korszakunkban az állandó felelős hivatalnokok, a hadbiztos (comissarius), majd szállásmester (quártélymester) 1776-tól, illetve 1795-től végezték, akik az ügykezelésben is pontosabban adminisztráltak. 9 6 A hivatalszervezet működtetése A feladatok másik csoportját a hivatalszervezet működésének biztosítása alkotta. Szorosan véve ez ugyan nem érintette közvetlenül a város lakosságát, de közvetett hatása mindenképpen volt, az ügyintézés mikéntjét ez határozta meg. Az önkormányzati szervek hivatali jellegű működése szükségessé tette, hogy a magisztrátus ülés- és ügyrendjét szabályozzák. Erre először 1716. április 24-én került sor, amikor a tanácsülések számát heti két alkalomban (hétfő és szerda) írták elő úgy, hogy egyben ügyrendjét is megszabták: a hét első napján a lakosok ügyeit tárgyalják, a másik napon pedig a törvénykezést végzik. 9 7 1757-ben szombaton tárgyaltak közügyeket, majd 1765-ben a bíráskodásra kijelölt napok megváltoztatásával, illetve számuk megnövelésével a városi ügyek intézésére a hét megmaradó napjai egyikén tartottak ülésnapot. % 1817-ben ismét a szombat lett a közügyeké, és ekkor a tanácsülések kezdő időpontját is meghatározták, télen 9, nyáron 8 órakor 9 3 1698. május 12-én meghatározták, hogy 6 fő elszállásolása a városházánál a bíró feladata, az ezen létszámot meghaladók számára pedig a lakosok meghatározott rend szerint voltak kötelesek szállást biztosítani. HML V-101/a/2 22. p., Kovács (szerk.) 1984. 22. p. 9 4 HML V-101/a/6 307. p., Kovács (szerk.) 1984. 151. p., HML V-101/a/2 27. p. (1698. november 27.), 288. p. (1704. június 2.), Kovács (szerk.) 1984. 22-23., 32-33. p. 9 5 1739. október 31-én városrészenként 5 istálló építését határozták meg. HML V-101/a/4 419. p., Kovács (szerk.) 1984. 94. p. A katonai kórház létesítéséről és annak berendezéséről 1809. október 4-én döntöttek. HML V-101/a/9 110-112. p., Kovács (szerk.) 1984. 240-241. p. Karbantartási feladatokat 1786-ban és 1795-ben írtak elő. HML V-101/a/7 19. p. (1786. január 21.), 750. p. (1795. április 22-23.) Kovács (szerk.) 1984. 179., 202. p. 9 6 HML V-101/a/14 234. p. (1845. május 21.), Kovács (szerk.) 1984. 334. p. 9 7 HML V-101/a/2 600. p., Kovács (szerk.) 1984. 48-49. p. Ezt megelőzően heti egy rendes ülésnapról (szerda) tudunk. HML V-101/a/2 288. p. (1704. június 2.), Kovács (szerk.) 1984. 33. p. 9 8 HML V-101/a/5 435-436. p. (1757. február 7.), HML V-101/a/12 179-180. p. (1833. április 27.), Kovács (szerk.) 1984. 126., 308. p. Lásd még a 85. számú jegyzetet. 32
