Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

naponkint, de véletlenül éjszakánként is, leginkább itatáskor, hogy miként bánnak a takarmánnyal, hogy prédálás ne történjen, a kerteket tisztán tartani és takarmányokra szorosan felvigyázni köteles lészen. 4. Vagyon még ezen hivatalhoz felvigyázása alatt egy úgynevezett Benei puszta, melybe van a városnak erdeje, dézsmás szőleje, malmai s több épületei, ami csak felügyelés mellett lehet utódjának örökös használatába. Ezen pusztának legfőbb cikkje az erdő, mely a nemes város lakosainak megfizetetten hasznot ád, mely erdő részekre évenként van vágás alá felosztva, mivel pedig az erdőfelügyelés legfőbb kötelessége, segedelmére kerülők is tartatnak, akik tőle függnek és parancsának engedni kötelesek, azokkal illendő bánásmód mellett a nemes város hasznát eszközölje, eszközöltesse, az erdőnek szoros felvigyázásába, a vágásban rend tartasson, mennyi évenként felosztás szerint jár egy évre, annál több ne vágattasson, az is a törvényes időbe, november hónaptól kezdve március 19-dik napjáig légyen a fáknak vágatása, a kivágás után az erdő szabálya szerint akár ölfa vagy szálanként kivágott fák tovább a vágásban ne maradjanak, mint a fent kitett ideig. Tavasszal a vágásban sem szekér, sem marhaféléket ne bocsájtasson szoros tilalom mellett, aki ellene vétene, jelentse be a nemes tanácsnak. 5. Mivel pedig köztapasztalás, hogy a lakosok több visszaéléseket tesznek az erdőbe, ezekre szoros kötelessége felvigyázni, s a kerülőkkel felvigyáztatni. Tűzifát a lakosok csupán dőlt vagy száraz fát használhatnak, ha Mátra cédulájuk vagyon, azt is csak fanapokon és téli időbe - ha pedig a nemes tanács némely lakosoknak segedelmére fát adna pénzért, azt addig ki nem kell adni, míg a pénztárnok írását nem látja, hogy kifizette-e; - akkor úgy engedődjön meg annak leendő lehordatása, a vágással pedig készakarva több fát letöretni ne engedjen, sőt a kerülőknek is meghagyja, hogy az oly fát senki ne merészelje elvinni 12 rénes forint büntetés alatt, ha többször tenné, azt jelentse be a nemes tanácsnak. 6. Az erdőben lévő pascuum csupán csak oly helyeken engedtessen, ahol már a fák annyira nevelődtek, és semmiféle jószág nem lehet ártalmára, azt minden évben kijelölni és a pásztoroknak megmutatni, annak felvigyázása szoros kötelességében áll az erdőbírónak, amit a kerülőkkel is szorosan megtartatni igyekezzen, lévén meg a pusztába szabad pascuum, ahol a marhák is járnak, mivel pedig némely uraságoknak bizonyos taxa mellett malmaik is vannak, de azok után az őriősökre semmi pascuum nem lévén adatva, mégis szabadon pascuálnak, legeltetnek, arra nézve az erdőbíró mindenkor a nemes tanács rendeléséhez alkalmazva magát, a molnároknak, korcsmárosoknak a tanács határozata mellett bizonyos számú marhát, sertést lehet tartani, a határozaton felül ha találna, azt adja be a nemes tanács határozatát várandó, ahhoz magát köteles tartani, a kerülőkkel is felvigyáztatni. 7. A kőbányára nézve szinte felügyelete van a pusztabírónak, hogy tisztán tartasson, melyik árendás mi karban veszi által a bányát, úgy szintén aszerint köteles által adni a jövendőjének károk megtérítése alatt. 8. A malmokra, korcsmákra nézve szoros kötelessége lészen a vékákra, vámszedő mértékre, iccékre, fontokra szorosan felvigyázni, a törvény ellen vétőknek, ha hibás mértéket talál, azt vegye el, és adja be a nemes tanácsnak. 161