Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

2. A városházánál egyazon végre kirendelt szobában tartson mindenféle állapotokat, úgy, mint vasat, szöget, deszkát és több efféléket, hogy az ne mondattasson felöle, hogy a nemes város jószágát a maga házánál tartván azokat vagy használja vagy szükségére fordítja. 3. A hájat és gyertyát consignatio mellett adja a vásárbíró kezébe, aki köteles egy lajstromban naponként feljegyezni, hogy hová és hány szál gyertyát ad, úgy a háj mire kérettetik, a só hová fordíttatik. 4. A nemes város házánál, ha valamely újítás vagy reparatió kívántatik, azt azonnal jelentse meg bíró úrnak, hogy úgy a nemes tanács gyűlésében olyatén reparatiókról rendelés tétethessen, szintén vigyázattal legyen az oskolai, a kerti és a cédula háznál lévő épületekre is, valamint a Farkas vendégfogadóra is, de magának a számadónak hatalmában nem áll valamely reparatiót tétetni, annyival is inkább új épülethez fogni, mert gyakran megeshetik, hogy az elkezdett új épületek a szükséges költségnek hiányossága végett tökéletes állapotra nem vitettethetnek, amellett a régiek reparatió nélkül hagyattatván nagy kárával a nemes városnak megromlanak. 5. Meg nem engedtetik a számadónak, hogy ő maga magának assignátiót írjon, és amellett valamit vásároljon; ugyanazért ha vasra, szögre, papirosra, spanyolviaszra, gyertyára, hájra, sóra, egyszóval akárminemü állapotra vagyon szüksége, ordinárius bíró úrnak jelentse meg, aki megírván az assignátiót, úgy rendesen számadása alá veheti a számadó az assignátióban foglalt állapotokat; ugyanazért semmiféle contók és auszugálisok, melyek ezután mindjárt újesztendő napja után összeszedettetnek, és azoknak kielégítéséről maga a nemes tanács rendelést tészen, nem fognak acceptáltatni, hacsak bírói assignátiók azok mellé nem lesznek rekesztve. 6. Ha valamely esetre a nemes város becsületből valami ebédet adna, azon esetre mind marhahúsra, mind egyebekre assignátiót kérjen; amik pedig a főzéshez szükségesek, azokra adjon a vásárbírónak pénzt, aki minden költséget egy fillérig feljegyezni köteles, így sem a vesztegetés végett, sem más tekintetből subsumptiót nem fog a számadó szenvedni. 7. A cselédek fogadásában csak annyira ereszkedjen a számadó, amennyire jó lélekkel észreveszi, hogy valamelyik cselédje a nemes városnak nem hív, szófogadatlan és kötelességének eleget nem tészen, vagy ha korhely, részeges avagy káromkodó, azonnal megjelenteni köteles, hogy úgy újesztendő előtt az olyatén rossz szolga a szolgálatból magának a nemes tanácsnak a hírével kicsapattathasson, a belső cseléddel semmi befolyása nem lévén. 8. Ami a mezei gazdaságot illeti, minden vasárnap, egyetértvén ordinárius bíró úrral, az egész hétre kérje ki magának a dispositiót, hogy úgy egyetértéssel a gazdaságnak állapotja fokoztasson, mit dolgoznak nyári, mit téli napokban a város ökrei, naponként feljegyezheti magának, de azokat ordinárius bíró úrnak tudta és híre nélkül sehova ne fordítsa, és az öregbedést megjelentsen. 9. Mikor a kaszálásnak ideje eljön, a kaszásoknak neveit consignáltassa naponként és oly deputátus úr által, kit maga ordinárius bíró úr kirendelt, de maga magának deputátust ne válasszon, se ne vegyen, mely keményen megtiltatik. 150