Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)

FÜGGELÉK

A felállított és felállítandó hidakról 4. Nagy kegyelme volt a tekintetes nemes vármegyének, amidőn az Adácsra vezető gyöngyösi határban lévő úton, úgy a baromálláson, a Mérgesen keresztül közönséges költségen hidakat csináltatott. Nagy kötelessége is a publicumnak azokat konzerválni, és azokra különös vigyázattal lenni, holott szemlátomást látjuk, hogy azokról a faragott kövek letaszigáltatván úgy elromlandanak oldalai, hogy maholnap veszedelem nélkül járni azokon nem lehet, arra való nézve azoknak oldal tetejeit egy általérő gerendával úgy lefoglalni, hogy a gerendának két végében belévésett oszlopocska ásatasson be a híd végein, így senki le nem taszigálhatja a köveket a szép hidak oldalairól. 5. A városnak fekvésére nézve több bejövő utak közül némelyek annyira megromlottak a vízmosástól, hogy azok majdnem árkokká váltak, az Adácsra vezető úttól annyira megszaggattattak a szurdoki szőlőkből kibocsájtott vizek által, hogy maholnap híd nélkül azon helyeken a hetivásárokra élelemre valókat hozni lehetetlen lészen. így az utak vigyázat nélkül lévén, a közjónak kárával járhatatlanokká lesznek, az árkok szaporodnak, ezeknek orvoslására gátakat csinálni, az összeszaggatott utakat betölteni kaviccsal minden elhalasztás nélkül szükséges. Úgy A plágák alatt lévő hidakat jobb karban tartani a köz hasznára városnak kötelezi az elöljárókat, valamint A méltóságos báró Brüdern őnagysága szérűskertjénél a Mérgesen által új hidat építtetni, mind a Benére járók szüksége, mind a szőlősgazdáknak termett szőlő hasznai nyilván kívánják. Már némely adózások és kőhordások is tétettek az említett helyen építendő hídra, de mind ekkoráig semmi véget ezen állapot nem érte, sőt kezdetét sem látja. A szőlőhegyekről és azok alatt lévő utakról 6. Sok szőlőhegyek közt találtatnak hidak és utak, melyek a gondviseletlenség végett egészen elromolnak, és úgy a szőlő terhek hazahordásában sok nehézségeket, akadályokat okoznak. Sok helyen a szőlők alá vezető utak és szüretelő helyek egynémelyek telhetetlensége miatt egészen semmire tétetnek, úgyhogy a szőlőtermést a szokott helyekről és a szőleik végéről haza sem hozhatják, mindezen akadályoknak és visszaéléseknek meggátlására szükséges, hogy a hegybírák, melléjük vévén több hiteles becsületes szőlősgazdákat, minden esztendőben kétszer legalább a hegyeket bejárván, az ilyetén fogyatkozásokat feljegyezvén terjesszék az orvoslás végett a publicum eleibe. A téli, vagyis esztendős pásztorokról 7. Hosszas tapasztalásból oktattattunk, hogy a szőlők őrzésében tetemes a fogyatkozás, azokat a lovasok és a szamarasok télen-nyáron egyaránt depascuálják, az oltványokat és fiatal szőlőtőkéket összetapostatni semminek állítják, törvénytelen 138