Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
városbeli lakásukat megváltoztatókról is értesíteniük kellett a főbírót. Felügyeletük alatt álltak a város cselédjei is, tevékenységüket és viselkedésüket egyaránt ellenőrizték. 56 1 Az instukciókban megfogalmazott állandó feladatokon túl alkalmi teendőket is rájuk bíztak, mégpedig akkor, amikor a lakosság körében kellett eljárni. így például a fertálymesterek gyűjtöttek adományokat 1807-ben a fogyatékosok számára felállítandó menház számára, 1817-ben pedig a szegények megsegítésére. 56 2 Hivatalszolgák és cselédek A hivatal kiszolgálásában és a városgazdálkodásban segédkeztek a meghatározott időtartamra és bérért felfogadott emberek. Az alkalmi munkák elvégzői mellett állandó feladatellátók is voltak, akik a magisztrátus munkáját segítették. Gyöngyösön a hivatalsegédi és rendészeti teendőket a „polgárok"-nak nevezett tisztviselők látták el. A négy polgárt a tanács egy évre választotta, akik esküvel kötelezték magukat a város szolgálatára. 56 3 Mellettük a 18. század elején még megtalálható tizedesek és vezetőjük, a hadnagy segédkeztek a város bírájának a közrend megőrzésében és a város tűzvédelmében. 1716-tól hajdút is felfogadtak, akit állandó, bíró melletti szolgálatra köteleztek. 56 4 1767-ben ugyan határozatot hoztak, hogy a városnak ezentúl polgárai nem, csak két hajdúja lesz, mégis választottak polgárokat, s továbbra is megtalálhatók, mint a vásárbíró segédjei. 565 1808-ban a hajdúk számát 12-re emelték. A város foglalkoztatott még tolmácsot, levélhordót, trombitást, órást, a század második felétől pedig már egy-egy meghatározott feladatra alkalmaztak további szolgálattevőket. így 1748-tól két bakter vigyázott az éjszakai rendre és biztonságra, felfogadtak lámpagyújtót, kéményseprőt, valamint kiáltót a hírek közzétételére. 56 6 A hivatal kiszolgálásában is segédkezhettek a konvenciós cselédek, például a kocsisok, de leginkább a város gazdaságában dolgoztatták őket. A 18. században a kocsisok, a gulyások és a béresek mellett mestereket (kovács, kerékgyártó, kötélgyártó, szíjgyártó) is konvenciósként alkalmaztak, 1815 után - költségmegtakarítás elérése érdekében - ez utóbbiak munkáját számla ellenében fizették ki. 567 Szegődményesek voltak még a szőlőpásztorok, a csőszök, az erdei és szántóföldi kerülők, a városi juhász és a vincellér is. 56 1 HML V-101/b/93 Fase. CIV. 57. (1830. május 16.) 56 2 HML V-101/a/8 742. p. (1807. november 20.), Kovács (szerk.) 1984. 234-235. p., HML V-101/a/10 103. p. (1817. 1817. június 7.) 56 3 HML V-101/a/2 228. p., HML V-101/a/4 6. p. (1731. április 26.) 56 4 HML V-101/a/2 509. p. (1713. május 12.), 608-610. p. (1716. május 13. és 19.) 56 5 HML V-101/a/6 109. p. (1767. április 24.), 110. p. (1767. április 29.), HML V-101/a/8 597. p. (1806. április 26.), HML V-101/a/l 1 356-357. p. (1828. április 26.) 56 6 HML V-101/a/5 15. p. (1748. július 1.) 56 7 HML V-101/a/10 7. p. (1815. december 30.) 129
