Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
ellenőrzése, ezen kívül „minden politikai és pusztai tárgyakat magában foglaló jegyzőkönyvek" és a „levelezési jegyzőkönyvek" vezetése, továbbá a levéltár kezelése volt. Az első aljegyző a törvénykezési jegyzőkönyveket mint „pörtárnok" vezette. A második aljegyző a templomok jegyzőkönyveit, a gyámnoki protokollumokat, az adónyilvántartást, a szabadságos katonák nyilvántartását vezette, és a számadásokhoz kapcsolódó végzések kiadása volt feladata. A tiszteletbeli jegyző végezte a „futó levelek" és hirdetmények nyilvántartását, a tanácsi jegyzőkönyvi kivonatok készítését, a számadások utalványozását és a hirdetmények kifüggesztését. 49 9 Az írnokok munkaidejét pontosan meghatározták, nyáron reggel 7-től 12 óráig, délután 2-6 óráig kellett a hivatalban munkájukat végezni, télen pedig egy órával későbbi kezdést és korábbi befejezést írtak elő. 50 0 A feladatukat nem megfelelően ellátó írnokokat többszöri felszólítás után elbocsátották állásukból. 50 1 A jegyzői hivatalban állást vállaló ügyvédek a város előtt folyó perekben nem vállalhattak képviseletet, ha ezt mégis megtették, nótáriusi tisztségüktől megfosztották őket. 50 2 Levéltárnok A 18. század első felében a város jogbiztosító iratait két kulccsal ellátott ládában őriztek, melynek egyike a bírónál, a másik pedig a kijelölt tanácstagnál volt. 50 3 A folyamatban lévő ügyek írásbeli teendőit a jegyző intézte, így ezeket az iratokat ő kezelte. Az ügykezelés korszerűsödésével együtt az adminisztráció egyre nagyobb területeket fogott át, aminek következtében a város iratanyaga jelentősen megnövekedett. A 19. század elején szükségként merült fel a városi levéltár kezelésére és a jegyző tehermentesítésére önálló tisztség létrehozása. 1808-ban jelölték ki az általunk ismert első levéltárnokot (archivarius) a tanácstagok közül, aki polgári foglalkozása szerint tanító volt. 50 4 Munkája szorosan kapcsolódott a nótáriusok tevékenységéhez, így 1811-ben a két tisztség együttes ellátását határozták meg. Az erről szóló földesúri végzés szerint a város főjegyzője felelt az 49 9 HML V-101/a/13 31. p. (1837. szeptember 4.), 525. p. (1840. április 28.). HML V101/a/15 291-292. p. (1845. április 26.), Kovács (szerk.) 1984. 315-316., 322-323., 345346. p. 50 0 HML V-101/a/15 105. p. (1844. május 25.). 1842-ben 8 órai munkakezdést és nyáron egy órával tovább tartó munkaidőt határoztak meg. HML V-101/a/14 240. p. (1842. június 4.), Kovács (szerk.) 1984. 335. p. Lásd még HML V-101/a/14 10-11. p. (1841. április 28.) 50 1 HML V-10l/a/l5 255. p. (1845. február 3.) 50 2 HML V-101/a/15 337-338. p. (1845. augusztus 16.), 391-392. p. (1845. december 6.), Kovács (szerk.) 1984. 347-348. p. 50 3 HML V-101/a/2 306. p. (1705. április 24.), HML V-101/a/6 71. p. (1766. július 11.), 141. p. (1768. április 27.) 5< M „A méltóságos és tekintetes földesuraság maga hatalma szerint... archivariusnak megerősítette Komendó János urat." HML V-101/a/9 92. p. (1809. április 24.), HML V101/b/226 Fasc. CCXXVII. (1809/1810) 115
