Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687–1848 - Tanulmányok Heves megye történetéből 15. (Eger, 2001)
A VÁROSIGAZGATÁS SZERVEZETE
Példaként kövessünk nyomon két tipikus utat a 18. század elején. Verpeléti Ferenc 1697/1698-ban tanácstag, 1701/1702-ben vásárbíró, 1703-tól 4 éven át tanácstag, majd 1706/1707-ben másodbíró volt. A következő évek jegyzőkönyvi adatai hiányosak, így csak 1711-től ismerhetjük ismét pályafutását, amikor is főbírónak választották. Feltehetően már a következő évtől a tanácsba került, 1713tól viszont biztosan és 1731-ig folyamatosan tanácsosként szerepelt, két év kivételével (1717/1718, 1722/1723), amikor ismételten főbíróvá választották. Viza Pál 1691/1692-ben és a következő hivatali évben is tanácstag. Néhány év tanácsosi névanyaga hiányzik, így akkor nem ismerjük pályafutását. 1696/1697ben borbíró, ezt követően másodbíró. 1701/1702-ben ismét borbíró, a következő évben tanácstag, 1703/1704-ben újra másodbíró. Hivatali ideje leteltével tanácstaggá választották, s 1723 áprilisáig az is maradt, az 1714/1715 évet kivéve, amikor a város főbírói tisztét viselte. Tanácsosi hivatala mellett 3 évben (1706/1707, 1711-1713.) egyházbíró is volt. Az egymást követő esztendőkben leginkább a második tanács közrendű tagjai változtak: 1716-1719 között a 20 főből 9 legalább két évben újraválasztott volt, s 11 személy olyan, aki közvetlenül megelőzően nem szerepelt a tanácstagok sorában. 1726-ban első ízben találkozunk azzal, hogy tisztújításkor az előző évi tanácstagokat megerősítették hivatalukba, egyedül az időközben meghalt tanácstag helyett választottak új személyt. Ettől kezdve a tanácstagok választása már kimondva is formálissá vált: „Tanácsbéli uraimék a tavalyi mód szerint fognak maradni..." A tisztújítás egyet jelentett az eddig hivatalban lévők tisztségükben való megerősítésével, s csupán kiegészítették az esetleges hiányzó létszámot. Az új tanácstagok megválasztásakor elsősorban azokat részesítették előnyben, akik előzőleg már tevékenykedtek a városigazgatásban, valamilyen tisztséget korábban viseltek, illetve családjából valaki már a magisztrátus tagja volt. 1753-ban a bíró javaslatára a volt nótáriust, Csohány Gergelyt vették be a tanácsosok közé, aki 6 éven át a város jegyzője volt. 1779-ben Pethes Andrást és Ludányi Ferencet éppen azért választották második rendbeli honorárius tanácstaggá, mivel az atyjuk is ezen nemes várost sok ideig híven szolgálták." 45 2 A tanácstagok a választások formálissá válása után évtizedekig hivatalukban maradtak, többnyire életük végéig viselték tisztüket. Csak ritkán és elvétve történt meg, hogy valakit kizártak a tanács tagjai közül, még az esetleges személyi ellentéteket is igyekeztek házon belül megoldani. 4' 1 3 A tanácstagságról való önkéntes 45 2 HML V-101/a/3 277. p. (1726. április 24.), HML V-101/a/3 312. p. (1727. április 24.) HML V-101/a/5 241. p. (1753. április 28.), HML V-101/a/6 550-551. p. (1779. április 24.) 1793-ban Botka Györgyöt azért választották a tanács tagjai közé, mert apósa, Majzik József is a várost szolgálta, 22 éven át (1766-1788) tanácstag volt. - HML V101/a/7 553-554. p. (1793. március 16.) 45 3 Vida Ignácot - társaival való összeférhetetlensége, számadás beadásának elmulasztása és paráznaság miatt - 1722-ben kizárták a tanácsból, de 1725-ben a magisztrátus megkövetése után ismét visszavették. 1743-ban Borossy Mátyás „a becsületes tanács 101
