Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)

18. LŐPORGYÁRTÁS

malomhoz fát fuvaroztatott a visontai gazdákkal, az Egerben előállított puskaporral Budáig, Vácig kereskedett, s jobbágyait kényszerítette a puskapor szállítására.

170

8 Egerben a Rákóczi-szabadságharc éveiben valószínűleg már az 1704. év nyarán megkezdődött a portörés, de erről csak 1705 februárjától van adatunk.

1709 1704. évi megyei limitációkban a portörőknél ez olvasható: „Egy kőre s öreg kaszatöltés 15 kr Kisseb töltésekbül álló 12 kr Pallérozott puska pornak fontya 72 kr Közönséges puska pornak fontya 48 kr".

1710 1705 márciusában a Magyarországon létező 10 portörőmalom egyike volt az egri.

1

7" 1705 augusztusában a vízhiánnyal küzdő görgői és jolsvai portörők megszűntek, s felszerelésüket az ezeknél termelékenyebb kassai és egri malomba vitték át.

1

7'

2 1705. július 31-én az előbbivel kapcsolatban azt írta Lányi Pál Rákóczi fejedelemnek: „Mihent Isten Gömör vármegyébe innen segít, a jolsvai puska por terő malmoknak requisitumokat Egerbe, görgőieket pedig Kassára administrálok Nagyságod kegyelmes parancsolatja szerint. A hajdúkat is Nagyságod kegyelmességéből az salétromos officinákhoz applicálni [alkalmazni] fogom és transferálom fáthelyezem] mind hogy azok pedig nemes Gömör vármegyéiül ex quanto portoli [a portális hajdúk számából] álitattanak ki, továb ugyan nemes Gömör vármegyébül vagy tőlem várhassanak fizetéseket, el várom Nagyságod kegyelmes parancsolatját".

171

3 Valószínű a levél írásakor az egri salétromfőző az ott folyó renoválások miatt még nem tudott elegendő mennyiséget termelni. A levél külön érdekessége, hogy portörőmalmokról van szó, vagyis legalább kettő létezett Egerben. Feltételezésem szerint ezek közül az egyik a patak mellett vízi erőre épült portörő, a másik a várbeli száraz lőpormalom lehetett. Viszont az sem kizárható, hogy mind a két portörő az Eger-patak mellé települt. 1705-1708 között rendszeres volt a puskaportörés Egerben, ahonnan Meindl Fortunátus mester általában az érsekújvári hadiszertárba szállíttatta a puskaport.

171

4 Rákóczi Ferenc 1706. szeptember l-jén Bercsényinek írt levelében is szó esik az egri portörőkről: „Hogyha az ellenség Egret hátrahagyja Buda felé nyomulván, valamennyi por találtatik Egerben, tizenkét mázsán felül: szállíttassa Újvárba (Érsekújvár) Kegyelmed, mivel ottan a portörőmalmokbúl szaporodhatik az por".

171

5 A fejedelem 1708. április 170

8 SOÓS I., 1975. 515. 170

9 HECKENAST G., 1959. 56. 171

0 HML. IV-l/b/18. Mesterek, munkák, élelmiszerek limitációja Heves és Külső-Szolnok megyében. 1704. 171

1 HECKENAST G., 1959. 57. - Ez a tíz puskaportörő a következő településeken működött: Debrecen, Nagybánya, Besztercebánya, Jolsva, Torna, Görgő, Eger, Rózsahegy, Kassa és valószínűleg Eperjes. 171

2 HECKENAST G., 1959. 58. 171

3 KOVÁCS Á., 1981. 56-57. 171

4 HECKENAST G., 1959. 85. 171

5 Archívum Rákóczianum I. 1873. 601. 294