Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
15. VAS- ÉS FÉMFELDOLGOZÓ IPAR
hogy Egerben önthettek-e ágyúgolyót a szabadságharc idején, adatok hiányában nem bizonyítható, viszont a lőszergyártásra vannak adatok. Az viszont tény, hogy az ágyúgolyókból hazai viszonylatban igen jelentős készleteket halmoztak fel. Wass Sándor egri várkapitány 1707. június 13-án Bercsényi Miklósnak a következőket írta: „Szolnokrul a mely golyóbisokat a német elhagyott, feltalálván, abban az ide való ágyúkhoz és több törőszerszámokhoz valókat húszon öt ezret ide szállíttattam Egerbe, még vagyon, a mint referálják a pattantyúsok, circiter ötven ezerig való, a melyeket is mindjárt az ünnepek [pünkösd] után ide szállittatok. Tizenöt bombát és nyolcvan öreg ágyukhoz való golyóbisokat Kürti prédikátor házánál lerakatván a német, azokat is elhozattam". 146 0 1706-ban, amikor a körösiek és a kecskemétiek a rácok ellen segítséget kértek, a fejedelem azt írta Bercsényinek, hogy Egerből néhány vastarackot, három mázsa port és ólmot adott nekik. 146 1 A készletek nagyságára egyéb adatok is utalnak. A trencséni csata előtti hónapokban, 1708. január 30-án Bercsényi Miklós írta Borsod megye vezetésének: „Amidőn Sréter János uram az arttillerának inspectora requisitióját [felszólítását] veszi a Tekintetes vármegye, Egerbül Újvárra [Érsekújvár] szállítandó 200 mázsányi munitiónak 20 szekeret halasztás nélkül állíttasson, akik ugyan ad designatum locum [a megjelölt helyre] fogják vinni a munitiót". 146 2 1708. április 19-én Rákóczi arra utasította Károlyi Sándort, hogy a harcokhoz Egerből szállítsanak 100 mázsa lőport és ugyanennyi ólmot. 146 3 1710-ben Rákóczi Szerencsről azért küldte Egerbe Perényi Miklós kapitányhoz Molnár Zsigmond nevű udvari szolgáját, hogy „mindenik álgyú mellett hatvan-hatvan lövést hozzon". 146 4 Az 1710. március 27-i kimutatás szerint a várban 55 mázsa 99 font ólommennyiséget írt össze Khun Ignác egri hadszertárnok. 146 5 A várbeli kovácsműhely létezésére és a szabadságharc alatti használatára is utalnak adatok. A fegyvergyártás 1709 tavaszán a pénzügyi nehézségek ellenére megindult, mégpedig az 1708-ban szokásba jött módon: a puskacsöveket Bercsényi Miklós szignátiója (utalványozása) nyomán Sréter János osztotta ki az ezredeknek, s azok a vidékükön lévő mesteremberekkel megcsináltatták a puskákat. Bercsényi írta Ungvárról 1709. március 16-án Csajághy Jánosnak: „mint hogy még elégséges kész fegyverem nem érkezhetett, azért committáltam. Sréter uramnak 1000 csüet és flintának való acélokat Kegyelmed brigádja számára Egerben, Gyöngyösön s másutt adgyaztassa meg Kegyelmed, és ha többire érkezhetnek a mesteremberek, az többit is oda küldjék". 146 6 Az előbbiek szerint, ha a puskacsöveket az ezredeknek kellett kiosztani, hogy csináltassák meg a puskákat, ahol tudják, ez azt jelenti, hogy a szervezett állami fegyvergyártás már nem működött. 146 7 146 0 HECKENAST G., 1959. 12. 146 1 IVÁNYI B., 1928. 448. 146 2 BAZ. ML. Acta politica. Mat. II. Fase. I. Frustrum 570. 146 3 Archívum Rákóczianum II. 1873. 471. 146 4 IVÁNYI B., 1928. 449. 146 5 THALY K., 1888. 353-354. 146 6 HECKENAST G., 1959. 128. 1467 HECKENAST Gusztáv 1996. január 11-i levelében leírt észrevételeit ezen a helyen is köszönöm. 248
